Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

E 118 COMMISSIO SUBDELEGATA POSONIENSIS (1696)1697-1703 0,52 fm. A pozsonyi bizottság az 1697 végén a hadiadó és a katonaság ellátásával, elszállásolásával kapcsolatban felmerülő kérdések intézésére létrehozott három bizottság egyike volt. Dletékessége Pozsony, Liptó, Árva, Zólyom, Bars, Turóc, Trencsén, Nyitra, Mosón, Sopron, Vas, Győr és Komárom megye területére terjedt ki. (A másik két bizottság Budán, illetve Kassán működött. Lásd a szepesi kamara E 268 állagát.) A pozsonyi bizottság elnöke Esterházy Pál nádor, helyettese Erdődy Kristóf a magyar kamara elnöke volt. Az ülnökök közül egy főpap, egy főnemes, egy köznemes és egy városi polgár a rendeket, egy pedig a bécsi főhadbiztosságot (commissariatus generalis bellicus) és egy a pozsonyi kamarát képviselte. 1698 januárjában a király mindegyik bizottság mellé egy-egy tábornokot rendelt. A pozsonyihoz Pálffy Miklós került; őt 1699-ben Leopold Herberstein váltotta fel. A három bizottság működése 1704-ben megszűnt. A pozsonyi bizottság iratanyaga az uralkodótól, a magyar kancelláriától, a bécsi ministerialis deputatio-tól, Kollonich érsektől, Esterházy Pál nádortól érkezett leiratokból, a kerületbe tartozó megyéktől és városoktól érkezett levelekből, panaszokból, valamint a bizottság fogalmazványaiból és jegyzőkönyvéből áll. Az iratok az említett csoportokban (Rescripta et mandata, Litterae, Minutae) időrendben vannak, segédletük nincs. (A pozsonyi és a budai bizottságnak a kancelláriához intézett felterjesztéseit lásd az A 91 fondban.) Irodalom Fábiánná Kiss Erzsébet: Magyar kamarai levéltár I—

II. Repertórium. Bp. 1973. Nagy István-Fábiánné Kiss Erzsébet-Maksay Ferenc: A magyar kamara regisztratúrájának ismertető leltára (Kézirat, Magyar Országos Levéltár). Nagy István: A magyar kamara 1686-1848. Bp. 1971. A MAGYAR KAMARA ARCHÍVUMA A magyar kamara archívumát 1754-ben létesítették azzal a céllal, hogy a kincstár szempontjából különösen fontos - javarészt jogbiztosító — iratokat gyűjtse egybe a kamarai irattárban és egyéb kamarai segédhivatalokban, meg a szepesi kamara igazgatóságán őrzött iratokból, beleértve a kamarához került családi levéltárakat is. A gyakorlatban azután szinte minden olyan iratot az archívumnak adtak át, amelyre a kincstári ügyintézés 55