Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

A bizottságok felettes szerve az ugyancsak 1697 decemberében szervezett bécsi miniszteriális deputáció volt. Ennek elnöke, Kollonich. Lipót főkancellár, esztergomi érsek főként a három bizottság ügyeivel foglalkozott. A deputáció határozatai a magyar kancellárián keresztül érkeztek a bizottságokhoz, s azok közölték a kerületükbe tartozó megyékkel, szabad királyi városokkal. (A miniszteriális deputációnak a kancelláriához intézett átiratait lásd az A 4 állagban.) A pozsonyi bizottság elnöke Esterházy Pál nádor, a budaié Széchenyi Pál kalocsai érsek volt, a kassaié pedig Csáky István országbíró, majd halála (1699) után fia, Zsigmond lett. (Esterházy Pálnak helyettese is volt, Erdődy Kristóf magyar kamaraelnök személyében.) Mellettük még négy ülnök működött: egy főpap, egy főnemes, egy köznemes és egy városi polgár. A főhadbiztosságot, a területileg illetékes kamarát és a haditanácsot egy-egy személy képviselte a bizottságokban. A három bizottság működése a Rákóczi-szabadságharc következtében 1704-ben megszűnt. A pozsonyi és a budai bizottság felterjesztései, jelentései az 1698—1703. évből valók és időrendben vannak elhelyezve. (Az előbbiek a 32—62, az utóbbiak a 96—156 számmal vannak jelölve.) A kassai bizottságtól csupán egyetlen felterjesztés található itt 1703-ból. (A pozsonyi bizottság saját irattárának fennmaradt része a magyar kamarai levéltárban E 118 törzsszám alatt van elhelyezve; a kassai bizottságnak egy jegyzőkönyve pedig a szepesi kamarai levéltárban van E 268 törzsszámon.) A 97 HUNGARICA ET TRANSYLVANICA 1414-1838 3,45 fm. Vegyes provenienciájú iratok együttese, amelyeket a magyar kancellária a cseh—osztrák kancelláriától, illetve a kabineti levéltártól vett át. A fond Hungaríca sorozata jórészt magyar kancelláriai eredetű iratokból áll. Ezek közt vannak I. Lipót iratai, tárgyak szerint csoportosítva. Itt a 8. rakszámú csomóban olyan iratokat találunk, amelyek tárgyukat tekintve szorosan összefüggnek az A 91 fondban elhelyezett iratokkal. Az 1698-ban a hadiadó ügyében Bécsben összehívott tanácskozás résztvevőinek (Kollonich Lipót, Esterházy Pál, több főpap, főnemes és nemes) az uralkodóhoz intézett beadványai, kérelmei vannak itt; azonkívül 1699-ből a hadiadó ügyében kiadott rendeletek, I. Lipót elutasító válasza a két milliós subsidium (rendkívüli hadiadó) mérséklését kérő országlakosoknak, Esterházy Pál több memoriáléja a hadiadó ügyében 1701-ből s 1703-ból. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy számos olyan kimutatás található itt az 1698—1703. évből a rendes és rendkívüli hadiadó felosztásáról, amelyek az egész országra, illetve a pozsonyi és a kassai subdelegata commissio alá tartozó területre vonatkozó adatokat közölnek (megyék, városok portaszámai, az ezekre fizetendő Összegek stb.). : '• 41