Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Magyar Országos Levéltár / Felhő Ibolya (AL,N,P,R,S szekció); Trócsányi Zsolt(B, F szekció)

MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 1250 Budapest, I., Bécsikapu tér 2—4. A Magyar Országos Levéltár általános, központi jellegű levéltár: őrzi a Magyarországon 1527 és 1945 között működött országos hatáskörű szervek és tisztségviselők, a legfőbb bíróságok, azonkívül számos család, testület, intézmény, személy, gazdasági szerv iratait — főként olyanokét, melyek országos szerepet játszottak —, valamint több nagy gyűjteményt, köztük az 1526 előtti időből származó oklevelekét. A levéltár anyaga az abc nagybetűivel jelölt 23 szekcióra tagolódik. A szekciók kialakítása nagyobbrészt a történeti fejlődés során létrejött levéltártestek megtartásával történt; néhány esetben azonban az iratokat létrehozó szervek típusa, vagy egyéb szempont volt a szekcióba sorolás alapja. A szekciók közül 13-ban csak egy-egy összetartozó fondokból álló levéltár (fondcsoport) anyaga van elhelyezve, egyesekben viszont több levéltár (fondcsoport) található. A levéltárakon (fondcsoportokon) belül az iratok fondokra tagolódnak, a fondok többsége pedig tovább tagolódik állagokra. A fondok zöme regisztratúra jellegű, vagyis egy-egy szerv, vagy személy működése során létrejött iratokat foglal magában. Az egyes szekciókon belül az úgynevezett törzsegységek, vagyis az állagokra nem tagolódó fondok és az állagok egytől kezdődő arab sorszámokkal vannak ellátva. A Magyar Országos Levéltárban találja meg a kutató a felszabadító háborúk és a visszafoglalt területek újjászervezésének időszakára rávilágító leglényegesebb, legátfogóbb és mennyiségben is kiemelkedő forrásanyagot, mindenekelőtt a korabeli országos kormányszékek: a magyar és az erdélyi kancellária (A és B szekció), a pozsonyi és a szepesi kamara, meg a budai kamarai adminisztráció (E szekció), az erdélyi országos kormányhatóságok (F szekció) iratanyagában; ezenkívül pedig a rendek levéltárában (N szekció) megőrzött nádori, országgyűlési és egyéb iratokban. Ezeket kiegészítik még a fontos tisztségeket viselő személyek családi levéltáraiban (P szekció) elhelyezett iratok is. Külön említést érdemel az a tény, hogy a Magyar Országos Levéltárban őrzött iratanyagban azon területekre vonatkozóan is forrásokat talál a kutató, melyeknek e korbeli megyei, városi levéltári anyagát nem magyarországi levéltárak őrzik. A korszakunkra vonatkozó kormányhatósági levéltári anyagban az egykorú irattározási eljárás miatt nem könnyű a kutatás. Egy-egy ügy végigkíséréséhez általában több állag vagy fond használata szükséges, mivel az ugyanazon ügyben keletkezett iratokat alaki szempontok szerint szétválasztották. így a beérkezett iratokat a beküldők szerint kialakított állagokban, a hozzájuk tartozó elintézés-fogalmazványokat pedig a fogalmazványok között kell keresni. Megnehezíti a kutatást az is, hogy ugyanazon témakörökkel majdmindegyik bécsi és magyarországi kormányszerv foglalkozott, tehát tárgyilag sok az átfedés a fondok, állagok közt. A korszakunkra vonatkozó iratanyag zöme latin nyelvű, de német, magyar, török és egyéb nyelvű iratok is vannak kisebb számban. 31