Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Esztergomi Primási Levéltár / Beké Margit

ESZTERGOMI PRÍMÁSI LEVÉLTÁR 2500 Esztergom, Berényi Zsigmond u. 2. A magyarországi katolikus egyházi levéltárak közül a legjelentősebb és leggazdagabb történeti forrásanyagot a Prímási Levéltár őrzi. Az esztergomi érsekek 1394 óta prímásként és az Apostoli Szék követeként kiemelkedő szerepet töltöttek be a magyar egyház élén. Ezenkívül számos világi megbízatásuk révén mint közjogi méltóságot viselő személyek nagy politikai befolyással is rendelkeztek. Az érsekség a török hódítás miatt Esztergom elfoglalása után 1543-ban Pozsonyba, majd Nagyszombatba költözött, ahonna csak 1820-ban tért vissza ősi székhelyére. Az általunk tárgyalt időszakban e tisztséget előbb Szelepcsényi György (1666-1685) viselte, majd Széchenyi György (1685-1695) és végül Kollonich lipót (1695-1707). Ebben az időben - egészen 1776-ig, a besztercebányai, szepesi, rozsnyói püspökségek kiválásáig — az esztergomi érsek püspöki joghatósága alá tartozott a Dunától északra és a Morvától keletre fekvő, a Szepességet és Gömört is magában foglaló hatalmas terület szinte teljes egészében (kivéve az aránylag kicsiny nyitrai egyházmegyét), valamint a területileg illetékes püspök joghatósága alól kivett (exemptus) helységek és kolostorok is. Az esztergomi érsekségnek 1776-ig 10 uradalma volt Esztergom, Hont, Nógrád, Gömör, Bars, Nyitra, Komárom, Pozsony és Trencsén vármegyében szétszórtan. Mindebből következően a Prímási Levéltár az egész ország történetére nézve nemcsak egyházi, hanem politikai, kulturális és gazdasági vonatkozásban is rendkívül értékes és sokrétű forrásanyagot tartalmaz. EGYHÁZI LEVÉLTÁR Egyházkormányzati iratok 2. ARCHÍVUM ECCLESIASTICUM VETUS 1527-1776 15,50 fm A levéltári rendszer máig érvényes alapját Batthyány József (1776—1799) prímás alakította ki. Az egész levéltárat két nagy csoportra osztották: Egyházi és Világi Levéltárra. Az Egyházi Levéltár 1776-ig terjedő iratait az Archivum Ecclesiasticuni Vetusba sorolták be. Ebből a Mohács előtti okleveleket századunkban kigyűjtötték és önálló gyűjteménybe sorolták, megtartva 18. századi jelzeteiket. Az Archivum Ecclesiasticum Vetus iratait részben személyek, részben tárgyak szerint kialakított állagokba osztották be. A bennünket érdeklő korszakból külön állaga van Szelepcsényi György, Széchenyi György és Kollo273