Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)
Levéltárismertetők - Tolna megyei Levéltár / Károly István
latos oklevél és oltalomlevél van. Kibocsátóik: I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem (1), II. Rákóczi Ferenc (2), a váci püspök (1) és a császári katonai parancsnokok (3). Az oklevelek közül említésre méltó I. Apafi Mihály, a Bécs alá vonuló törököt támogató erdélyi fejedelem 1683. április 14-én kelt levele, melyben Ványa (Dévaványa) és Túr (Mezőtúr) helységektől élelmet, szekereket és ökröket kér katonái számára. Az oklevelek időrendben vannak, kutatásukat regeszta segíti. Nyelvük: magyar (4) és szerb (3). Irodalom Fodor Zoltán: Oklevéltár Mezőtúr város történetéhez (1205-1864) Mezőtúr, 1968. Kiss József: A jászkún kerületek parasztsága a német lovagrend földesúri hatósága idején (1702-1731). Bp., 1979. TOLNA MEGYEI LEVÉLTÁR 7101 Szekszárd, Béla téri. A Tolna megyei Levéltárban őrzött csaknem 5000 fm iratanyagból szinte egyedül a török kiűzése után újjászerveződő megyei igazgatás iratai származnak a bennünket érdeklő időszakból. Ezenkívül csupán néhány családi levéltárban és egy-két gyűjteményben találhatók elvétve e korból származó iratok. (Szekszárd város iratai csak a 19. századtól vannak meg.) TOLNA VARMEGYE LEVÉLTÁRA IV. 1 TOLNA VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI Tolna vármegye nemesi joghatóságának dokumentumait magába foglaló fond. Mennyisége, fontossága és a benne elhelyezkedő iratok adatbősége alapján levéltárunk legértékesebb irategyüttesének mondhatjuk. a) Közgyűlési jegyzőkönyvek (Protocolla congregationum) 1696-1848 23,50 fm 1696-1703,1714-1720 2 köt. A megyegyűlések rendelkezési köre eleinte szinte csak a közterhek elosztására és a katonai ügyekre terjedt ki. Az 1696. december 13-án tartott congregatio generalis a nádori leirat előírása szerint 23 000 forint adóterhet oszt szét 51 település között. Két nappal \ 253