Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Szolnok megyei Levéltár / Cseh Géza

jegyzések túlnyomó többsége a helyi igazságszolgáltatási, birtokjogi, gazdasági ügyekkel kapcsolatos. A kötetnek nincs mutatója. b) Privilégiumok és oklevelek 1446-1802 0,30 fm 1683-1710 11 db I. Lipót király három, Herberstein és Pálffy János császári generálisok három, Esterházy Pál nádor két, II. Rákóczi Ferenc három oklevele maradt fenn, amelyek a törökellenes háborúkkal, illetve az újratelepüléssel kapcsolatosak. Tartalmuk szerint kiváltság- és oltalomlevelek, a császári hadsereg ellátására és a kurucok behódolására vonatkozó oklevelek. Jászberény helyzetének jellemzésére két iratot idézünk. Eszterházy Pál nádor 1684. július 20-án, Budán kibocsátott oltalomlevele Jászberény lakosainak a vám- és harmincad fizetése alól mentességet biztosít; Rudolf Rabattá birodalmi főhadbiztos 1687. május 28-án, Budán kelt kiáltványa a jászok kiváltságait és nádori oltalomleveleit semmisnek nyilvánítja, továbbá királyi parancsra hivatkozva elrendeli, hogy a Jászság lakóitól mindennemű ingó vagyon lefoglalható legyen a hadsereg részére. Az oklevelekről regeszták készültek, amelyek alapján könnyen kutathatók. c) Tanácsi iratok 1213-1848 8,51 fm 1683-1718 56 db Az 1683 és 1718 közt keletkezett iratok közt számos oltalomlevél, levél, szerződés, elismervény, adójegyzék, stb. található, amely adatokat tartalmaz a törökellenes felszabadító háborúkkal kapcsolatban a katonaságnak teljesített szolgáltatásokról és az újratelepülésről. Az iratok jórésze nemcsak Jászberényre, hanem a Jászságra, sőt az egész Jászkún kerületre vonatkozik. Tárgyuk hadellátás (adó, élés szolgáltatása), a német lovagrend jászkúnsági birtoklása, török rabok őriztetése, védelem a császári katonaság túlkapásai ellen. Ehhez az állaghoz tartozik még egy 1706-ban és egy 1707-ben felvett összeírás is. Az előbbi az egész Jászság, az utóbbi Jászberény népességéről és vagyoni viszonyairól (állatok és termények) szolgáltat adatokat. Az iratok időrendben vannak elhelyezve, mutatójuk nincs. Az állag egyes restaurált iratdarabjairól regeszta készült, amely alapján könnyen kutathatók. Az iratok nyelve többnyire magyar, részben latin, a császári parancsnokok által kibocsátott iratok szövege pedig német. KARCAG VÁROS LEVÉLTÁRA Karcag a Jászkún kerület második legnépesebb városa, a Nagykun kerület közigazgatási székhelye volt. 251