Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Kanyar József tanulmánya alapján - Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár / Henzsel Ágota

ostromához kérte Szabolcs, mint szomszédos megye támogatását, gabona, szekér adását. Az 1690/91 telére remélt könnyítés ügye is zátonyra futott a hadak váratlan visszatérte és Thököly erdélyi próbálkozásai miatt. Várad bevétele után a megyétől távolabb zajlottak a hadi események, mígnem 1697-ben a hegyaljai felkelés okozott gondot. A nagy terhek miatt sok faluból elszöktek a lakosok. Ez a nagyarányú mozgás részletes vizsgálatokra és összeírások készítésére indította Szabolcs megyét. 1697-ben a falvak bírái adták elő, hogy tőlük kik és hová szöktek. A felsoroltak a hajdúvárosokba, Debrecenbe és a környező megyékbe távoztak, de feljegyeztek Buda és Eger mellé költözőket is. Hasonló vagy még részletesebb felmérések 1698-ban és 1699-ben is készültek. Az iratok latin vagy magyar nyelvűek, elvétve német nyelvű levél is előfordul közöttük. Az iratokat évenként fasciculusokba sorolták, ezen belül tárgy szerinti rendben, évente újra kezdődő számsorban találhatók. Használatukat tárgy-, helynév- és személynévmutató teszi lehetővé. SZATMÁR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA IV. 501 SZATMÁR VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI a) Közgyűlési jegyzőkönyvek (Protocolla) 1519-1616,1629-1786,1790-1848 15 fm 1683-1699 0,13 fm (3 köt.) A török elleni felszabadító háborúk időszakában a Szatmár vármegyében állomásozó császári csapatok eltartása okozta a legfőbb gondot. A jegyzőkönyvekben nyomon követhető a vonatkozó királyi, nádori rendeletek végrehajtása, a megyei tisztikar kényszerű együttműködése a hadvezetéssel; és feltárul Szatmár vármegye helyzete, pusztulása, az erejét meghaladó feladat teljesítésére tett próbálkozásai. 1685 őszéig Szatmár vármegye Thökölyvel is és a bécsi udvarral is kapcsolatot tartott. Követei megjelentek a kassai és tállyai gyűlésen, a töröknek fizetendő adót vetett ki, gondoskodott 600-700 főnyi mezei had tartásáról. Thököly fejedelemségének háttérbe szorítása után császári csapatok szállták meg Szatmár megyét. A nemesek és prédikátorok házai mentesültek a beszállásolás alól. A vármegye, hogy a katonaság teleltetése alól felmentést szerezzen, vagy terheit csökkentse, többször küldött követséget a királyhoz. A megyében állomásozó katonaság létszámáról alig van adat, a hadmozgásokra, hadi eseményekre is ritkán történik utalás. (1684-ben a támadó török-tatár hadak ellen szólítják fegyverbe a megyei nemességet.) 244