Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Pest megyei Levéltár / Borossy András (Pest megye); Szabó Attila (Nagykőrös)

NAGYKÖRÖS MEZŐVÁROS LEVÉLTÁRA Kőrös első okleveles említése 1317-ből való. 1368-tól általában mezővárosnak nevezik a források. A török hódoltság alatt földesurai elmenekültek, török kincstári birtok lett, népessége jelentősen megnövekedett. A hódoltság után megváltotta földesúri terheit és szabadalmas mezővárossá vált. V. 202 NAGYKÖRÖS MEZŐVÁROS TANÁCSÁNAK IRATAI a) Tanácsülési jegyzőkönyvek (Protocolla miscellanea) 1636-1848 1,50 fm 1692-1699 40 p. A mezőváros nótáriusa által vezetett tanácsülési jegyzőkönyvek első kötetének évköre 1636-1715. A kötet hiányos: 1656-1691 között nem szerepel benne bejegyzés. Az 1692—1699 közötti időszakból fennmaradt rész terjedelme 40 oldal. A vizsgált korszak anyagából csak a városi törvényszék („Három Város Törvényszéke") tárgyalási jegyzőkönyvei testületi ülési jegyzőkönyvek. A többi bejegyzés a földesuraktól, Kecskemétről érkezett levelek másolata, városi tisztviselők (másodbírók, székbírók) számadásainak nyugtái, tanúsítványok (testimonialis levelek), végrendeletek végrehajtása. A bejegyzések főleg magyar, kisebb részben latin nyelvűek. A kötet végén mutató található. V. 206 NAGYKÖRÖS VÁROS MÁSODBÍRÁJÁNAK IRATAI a) Számadáskönyvek 1626-1848 4,70 fm 1685,1687-1699 0,15 fm A főbíró után a legfontosabb városi tisztviselő a másodbíró, vagy számadó bíró (judex secundarius) volt, aki a város gazdasági ügyeit intézte. Hatáskörébe tartozott a város gazdálkodása, a dézsma, a porció és az adók elosztása. A bevételi és kiadási számadásokat évenként külön kötetekben, számadáskönyvekben rögzítette a másodbíró. A mezőváros főbb bevételi forrásait az adók, a bérletek, kocsmák, mészárszék és a bírságok képezték. A kiadást a „több rendre való adózás" jelentette. Adót fizettek 1686 előtt és után a vármegyének, a magyar földesuraknak, a császári csapatoknak és a törököknek. Az utóbbiaknak még Buda visszafoglalása utáni első években is küldtek pénzt (Szegedre, Csanádra), és hozzájárultak a török rabok váltságdíjához. A kiadások közé tartozott még a városi tisztségviselők és szolgák, iskolai tanítók fizetése is. A számadáskönyveket a bíróválasztás (Szent György nap: április 24.) után nyitották meg. A számadáskönyvek magyar nyelvűek. 235