Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Pest megyei Levéltár / Borossy András (Pest megye); Szabó Attila (Nagykőrös)

nek gyorsan kellett dönteniük. Az 1683. február 8-i bejegyzés még arról számol be, hogy Csemiczky Gáspár megyei jegyző Thököly utasítására az Ottoman portára ment követségbe, november 27-én pedig a megye követeket küld Esterházy Pál nádorhoz és Rabattá tábornokhoz. A török (és Thököly) hátrányára bekövetkezett fordulat következtében a megye szükségesnek látja, hogy igazolja a Thököly alatt végrehajtott tisztújítás elkerülhetetlen voltát, mivel az alispán és a helyettes alispán hivatali ideje lejárt. Ezzel szervesen összefügg a december 15-i közgyűlés határozata arról, hogy a király manifesztumát, mely szerint a király hűségére visszatérő személyek kegyelmet kapnak, a vármegye alázatosan fogadja s kijelenti, hogy hűségét be fogja bizonyítani. Ugyanezen a közgyűlésen közzéteszik Rabattá és Caraffa generálisok rendelkezéseit a katonák téli szállásának biztosításáról. A továbbiakban a császári hadak ellátásának ügye válik a közgyűlések központi kérdésévé, ideértve a főtisztjeiknek adott discretiókat, a beteg és sebesült katonák elhelyezésének gondjait is. A hadviselés másfajta ügyeivel is foglalkoznak a közgyűlések: a katonaság számára végzett fuvarozásokkal (katonaság, illetve fegyverek szállítása), mesteremberek kiállításával katonai szükségletek ellátására. A közgyűlés elé került szökött császári katonák köröztetése is. Mint másutt, itt is sok bajt okoztak a katonaság kihágásai. A török háborúban Bécs felmentésével beállt fordulat a magyar rendeknek a törökellenes oldalon való részvételében is megmutatkozik; a korábban thökölyánus Draskovics Miklós országbíró most már maga-fogadta katonáival vesz részt a törökellenes harcokban. Esterházy Pál nádor pedig felkelésre szólítja fel a megyét; az előbb az ismert formulával („a török torkában" vannak) elhárítja ezt, majd amikor a nádor 1684. szeptember 4-én személyesen jelenik meg a megye immár Pesten tartott közgyűlésén, már hadfogadást ajánl meg. 1686 nyarán demonstratív küldöttséget meneszt a Buda alatti keresztény táborba együttérzése bizonyítására, 1687-ben pedig táborba száll az egri törökök kicsapásai miatt. Néhány egyéb ügy említendő még: 1697-ben a megye is rendelkezést kap a hegyaljai felkelők üldözésére; ugyanez idő tájt a török ellen harcoló rác katonák családjai adóés kvártély mentességet nyernek. 1699 elején a megyének is gondot okoz Marsigli hadmérnök-tábornok (neve elsősorban térképésztevékenysége révén ismeretes) Kecskemét mellett történt kirablása. Az 1716—1718-i törökellenes háború már jórészt másfajta gondokat okoz a megyének: foglalkoznia kell a hadszíntérre vonuló katonaság vizén vagy szekereken való szállításával, elszállásolásának, hidak építésének, a Duna partjának a hajóvontatás céljaira való megtisztításának ügyeivel. A közgyűlési jegyzőkönyvekben való kutatást elenchusok könnyítik meg. A közgyűlések tárgyaihoz kapcsolódó iratok a következő közgyűlési állagokban találhatók: 232