Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Heves megyei Levéltár / Bán Péter (Kellner Judit és P. Kovács Melinda közreműködésével)

A hiteleshelyi forrásegyüttes nem érinti közvetlenül a török háborús viszonyokat, de betekintést nyújt főként a nemesség, emellett az egyház és városi polgárság, végül helyenként a jobbágyság korabeli problémáiba, kapcsolataiba és ellentéteibe. A jogok gyors biztosításának, a sérelmek minél előbbi orvoslásának igénye rajzolódik ki belőlük. Az iratok zöme birtok- és vagyonjogi, de egyéb ügyekben létrejött iratok is találhatók; pl. az eperjesi katolikusok tiltakozása a városi magisztrátusból való kizárásuk miatt. (1687), Kassa, Késmárk, Debrecen város privilégiumlevelének I. Lipót általi átírása, nemeslevelek katonai érdemek leírásával stb. A jegyzőkönyvekhez elenchusok készültek, melyek igen részletes tartalmi kivonatokat adnak, s közlik az ügyek jegyzőkönyvi jelzetét és oldalszámát. Emelett a kutatást „index familiarum" és „index possessionum" kötetek is segítik. A nyelv kevés kivétellel latin, a protocollumokban és az iratokban találni magyar és német nyelvű részleteket. * XII. 2 AZ EGRI KÁPTALAN MAGÁNLEVÉLTÁRA A káptalan hiteleshelyi tevékenységén kívül létrejött iratokat tartalmazza. Ezek egyrésze egyházigazgatási, másrésze gazdasági — a káptalan vagyonát illető — forrásanyag. E két tartalmi csoportot nem lehet egymástól elkülöníteni a ránkmaradt iratokban. b) Nagypréposti iratok I. 1245-1816 7,54 fm 1683-1699 kb. 0,30-0,50 fm Döntő része birtokjogi, vagy általában jogbiztosító jellegű, beleértve a határjárások, jobbágytelepítések, szolgáltatások kérdéseit is. Heves és Külső-Szolnok megye határain túlra, Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Sáros, Ung vármegye egyes káptalani érdekű területeire is kiterjed. Az iratok tárgyak szerinti csoportokban vannak elhelyezve. A számunkra fontosabb tárgyi csoportok: Num. 1.: (De juribus Capituli) A szorosan vett jogbiztosító iratokat tartalmazza, nagyrészt a káptalan saját birtokait (pl. Sáros megyei veszteségek, eladott kassai kertek, birtokvita a püspökkel 1696-ban), továbbá dézsma-, illetve quartaszedési jogait illetően. De soroltak ide pl. Nógrád megyei limitációt, a káptalan borbeszedését biztosító 1686. évi királyi kiváltságlevelet is. 219