Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Heves megyei Levéltár / Bán Péter (Kellner Judit és P. Kovács Melinda közreműködésével)

zete; a város újratelepülését, életkereteit (vásártartás stb.) ugyanis a kamarai biztos irányította a felszabadulás után, a polgárság pedig kísérletet tett a szabad királyi városi rang elérésére. Megfigyelhető a vármegye és a szomszédos megyék (Nógrád, Hont, Borsod, Gömör, Pest, Pilis, Solt) egymásrautaltsága; érezhető ez a két-három megyének szóló felsőbb utasításokból, a megyék egymáshoz küldött átirataiból (országgyűlés, fuvarozási terhek megosztása, neoacquistica-rendeletek szabotálása ügyében), közös gravamenek szerkesztéséből. De ellentétekről is értesülhetünk, mint pl. Nógrád és Heves vetélkedése Hatvanért, viszály Borsod vármegyével a szendroi várépítési robot felett. Közvetlenül a katonai erőkről, hadmozgásokról kevés az információ. Mégis előfordul pl. kvártélyozó, élelmiszerrel ellátandó seregrészek adatainak közlése (pl. Szolnokról 1686-ban 750 német katonáé), vagy Korompay püspök levelében a pécsi és szegedi törökök azévi portyázásának híre. 1697-ben a Savoyai-ezred elszállásolásának igen pontos leírása készült el; megadja a kvártélyra menő katonák teljes névsorát s a személyenkénti porciókat. Más években csak zászlóalj-szintig (létszámmal és a tisztek nevével) írtak hasonló listákat. A forrásanyag területi hatósugara túlmegy a szűkebb megyén. A környező erősségek, katonai parancsnokságok és fiskális hatóságok befolyása révén határa a Kassa— Losonc—Pásztó—Hatvan— Szolnok—Ónod—Szendrő—Kassa vonallal rajzolható meg, a központban Egerrel és Gyöngyös vidékével. a) Közgyűlési, részgyűlési-és törvényszéki jegyzőkönyvek 1657-1850 16,00 fm 1683-1699 0,25 fm A háromfajta ülésjegyzőkönyv nem választható el egymástól; elkészítésük időrendben történt és egybe is kötötték őket. A sedria végleges elválása a köz- és kisgyűlési és közigazgatási ülésektől csak 1687 után következett be, bizonyára a megye török alóli teljes felszabadulásával s intézményeinek a Felvidékről történő visszatelepülésével kapcsolatban. A jegyzőkönyvek mindig tartalmazzák a követeknek adott utasításokat s azok jelentéseit, akár a 13 felsőmagyarországi vármegye részgyűlésére (1689, 1695), akár a kassai katonai parancsnokokhoz (1683-tól), akár pozsonyi—bécsi adóügyi concursus-ra (1696, 1698), akár országgyűlésre készültek. A 90-es évekből származnak az első ár- és bér-limitációk. A tisztújításokból nyomon követhetők a vármegyei igazgatás állapotváltozásai: az új főispán rendszeres távolléte, a szolgabírák mérsékelt száma (2, majd 3), az aljegyzői funkció elkülönülése (1695) és a megyei adóbiztosok megválasztása. A 90-es években a nemes—polgár—jobbágy ellentétek felszínre kerülése is érezhető. A nemesi közgyűlés nemcsak reagált az eseményekre, maga is kezdeményezett — s ez szintén 1687 után vált erőteljesebbé. (A saját kezdeményezésből hozott határozatok csak a jegyzőkönyvben vannak rögzítve; ezeknek az iratokp.ak nincs nyoma). Itt említjük meg, hogy falvankénti adókivetések szint' minden érintett évből vannak a jegyzőkönyvben. 213