Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Hajdú-Bihar megyei Levéltár / Béres András

BIHAR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA IV. 1 BIHAR VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI a) Közgyűlési jegyzőkönyvek 1688-1786,1790-1848 22,00 fm 1688-1703 lkot. A török uralom alóli szabadulás után az első vármegyei közgyűlést 1688-ban tartották. Ettől kezdve a jegyzőkönyvek — az 1704—1711. és az 1765. éviek kivételével — fenn is maradtak. Mivel a tárgyalás alapjául szolgáló közgyűlési iratok csak 1690-től, illetve rendszeresen 1693-tól vannak meg, a korábbi évekre nézve egyedül a jegyzőkönyv nyújt tájékoztatást. A jegyzőkönyvek használatához mutatók állnak rendelkezésre. b) Közgyűlési iratok (1690) 1693-1848 92,50 fm (1690)1693-1703 2 cs. A tárgyunkra vonatkozó iratok egy része a felszabadító háború eseményeivel foglalkozik (Várad ostroma és visszavétele, török foglyok tartása, fogolycsere). Megemlítendők még az 1697-i hegyaljai zendüléssel kapcsolatos hadkiállítási rendelkezések. Várad és más bihari várak újjáépítése is okozott gondot a megyének; katonaszökevények üldözése szintén. Forrásai vannak itt a hadellátás különböző aspektusainak (élelmezés, kvártély, tűzifa-szolgáltatás, fuvar, a tiszteknek juttatott discretio). Utak és hidak javítását is elsősorban a katonaság mozgása tette szükségessé. Szerényebb skálán mozog az 1716—18-i török háborúra vonatkozó iratanyag: intézkedések a Rákóczi nevében kibocsátott felhívások hatástalanítására, rendelkezések szekerek kiállítására. Néhány összeírás is található itt. 1700-ból megvan 17 Bihar megyei helység (valószínűleg az élesdi járás) dikális összeírása, amely az adózók nevét, állatállományukat, szántóföldjük és szőlőjük nagyságát adja meg (jelzete: BMÖ 213). 1715-ből származik az ér melléki járás községeinek összeírása, amely az állatállományról (fajták szerint), a rozs, árpa, zab és tengeri vetésterületéről és a szőlőkről tájékoztat (BMÖ 214). Ugyancsak 1715-ből való a bihari járás községeinek porcióösszeírása, amely az orális és equilis porciók adatait közli (BMÖ 215). Az iratok több évet felölelő fasciculusok, azokon belül sorszámok szerint rendezettek és mutatókönyvek segítségével használhatók. (Az iratok sorszáma megegyezik a jegyzőkönyvek megfelelő napirendi pontjainak sorszámával.) 201