Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Győr-Sopron megyei Levéltári Igazgatóság Soproni Levéltára / Tirnitz József

A közgyűlések Szt. Márk napi szabályrendelet alkotó tevékenységét a közgyűlési jegyzőkönyvekben (Gemeinbetrachtung) rögzítették. Az egyéb ülések jegyzőkönyveit nagyobbrészt a városi tanácsjegyzőkönyvekbe (IV. 1003 a) írták be. A közgyűlési jegyzőkönyvek önálló köteteket csak az 1696-1722, 1761-1762, 1783-1785 és 1805-1847. évek közötti időszakokban alkotnak. (Az 1683—1695. évi közgyűlési jegyzőkönyveket tehát a Tanácsülési jegyzőkönyvek köteteiben találjuk.) A közgyűlések anyaga betekintést enged a város készülődéseibe, amelyekhez a török hadak közeledtének hírére fogott. 1683-ban először a városkapuk megerősítéséről és a külváros utcáiban úgynevezett „spanyol lovasok" (akadályok) felállításáról, majd hírszerzők kiküldéséről tárgyalt a választópolgárság. Szóbakerült továbbá a várárok vízzel történő feltöltése, a városfalak mentén létesített kertek felszámolása, őrbódék felállítása, sánckasok készítése, földdel történő megtöltése, a Szent Mihály, a Balfi és az Újteleki kapuk betemetése, azután őrség állítása a Szent Mihály templom tornyán. A Thököly Imrének behódolt város életére is vetnek fényt az 1683. július 7.—szeptember 15. közti közgyűlések jegyzőkönyvei, amelyekben többek között a bécsi török táborba küldendő élelmiszerekről, a fejedelem megbízottainak fizetendő 21.236 ft-ról, a város mellett táborozó katonaság kártételeiről, a város küldötteinek a fejedelemnél tett hódoló látogatásáról, a nagyvezérnek és egyéb török főtiszteknek küldendő „honorárium"-ról, a tatárok esetleges támadásának veszélyéről olvashatunk. A Bécs felszabadítását közvetlenül követő időszakban a fejedelem előtt kapuit kitárt város választópolgársága a bécsi kapcsolatok visszaállításában, a védelmi berendezések körültekintő lebontásában, a „rebellió" hagyatékának felszámolásában és a közreműködésért felelősségre vont polgárok tömlöcből történő kiszabadításában vállalt szerepet (1683. szeptember 17., október 2., december 6.). A gyűléseken szó esett még kószáló kurucok és török csapatok elleni védekezésről (1683. október 2., 1684. január 13.). 1684-től kezdve az egész időszakon végig a városra időről időre kivetett katonatartási kötelezettség, a porciók és kvártélyok teljesítésének módja, a polgárságnak a folyamatos, nem ritkán kivetésen felüli igénybevétel során bekövetkezett elszegényedése és emiatt kölcsönök felvétele és törlesztése, továbbá a kivetések csökkentésére irányuló törekvések alkották a választópolgárság gyűléseinek témánkkal kapcsolatos anyagát. Külön említsük meg azt az esetet (1697. aug. 28.), mikor a közgyűlés előtt több soproni polgár vallja, hogy 16 rebellis van a városban, többek között előkelő polgárok, mesteremberek, a két evangélikus lelkész s maga a polgármester is. 196