Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár / Tóth Péter (Borsod megye); Hőgye László (Zemplén megye)

ZEMPLÉN VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA Zemplén vármegye ütközőpont volt a királyi Magyarország, Erdély és a török hódoltság között. Eger, Ónod és Szendrő török kézre kerülése után a megye déli részei, a Harangod-vidék és a Dél-Hegyalja gyakori török zaklatásnak, rablótámadásnak voltak kitéve. A török háborúk növelték meg Szerencs, Tokaj, Regéc, Sárospatak várainak hadászati fontosságát. Az itt szolgáló és állomásozó katonaság élelmezése, ellátása igen nagy terheket rótt a lakosságra. A törökök bécsi veresége után gyakoribbak lettek a Hegyalja elleni támadásaik, egészen Tállya, Tolcsva vidékéig raboltak, fosztogattak. A bírókhoz küldött parancsaikban behódolásra, adófizetésre kötelezték a hódoltsági területhez addig nem tartozott helységek, mezővárosok lakosságát. Ez az állandó zaklatás még Buda visszavétele után is folytatódott; a Hegyalja déli peremén, Szerencs, Mezőzombor, Tarcal, Tokaj vonalán visszavonuló seregek útját a teljes pusztulás jelezte. A törököt üldöző keresztény csapatok megjelenése súlyos terheket, elviselhetetlen szenvedéseket jelentett a lakosságnak. A beszállásolt és az átvonuló idegen csapatok, a tokaji, kassai és más kapitányok (Nigrelli, Caraffa, Solari, Cob, Spankau, Vaudemont) zsarolásai, kegyetlenkedései gyűlöletessé tették az idegeneket. Kóborló végvári katonák és Thököly hadainak maradványai, zsold nélküli kurucok is nagy számban tartózkodtak a megyében. Az újszerzeményi bizottság sérelmes intézkedései ellen a megye nemessége zúgolódott, felháborodást váltott ki az idegenek itteni birtokszerzése, az egyházi adók beszedése körüli visszaélések, az idegenek nagy befolyása az országos politikára és a protestáns vallásüldözések. Ezek vezettek 1697-ben a hegyaljai felkelésre, amely az egész vidékre kiterjedt. IV. 1001 ZEMPLÉN VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSÉNEK IRATAI a) Közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvek 1558-1786 10,20 fm 1683-1699 0,32 fm A jegyzőkönyvek tükrözik nemcsak a Zemplén megye közgyűlésén tárgyalt fontosabb döntéseket, hanem sokszor a 13 vármegye közös megegyezését, akaratát vagy 4-5 szomszédos vármegye közös feladattal megbízott követeinek (Bercsényi Miklós, Csáky István, Vay Ádám stb.) utasítását tartalmazzák, főleg az adóterhek könnyítésére. Az országos eseményekről az uralkodó és az országos főméltóságok, nádor, kamara rendeletei, leiratai, vármegyék és városok átiratai, mezővárosi, falusi közösségek és megyében lakó magánosok panaszai, kérelmei adnak hírt a jegyzőkönyvekben. Megtalálhatók ben165