Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár / Tóth Péter (Borsod megye); Hőgye László (Zemplén megye)

része a kiadások rendkívül részletes elszámolását tartalmazza a hónapok és napok sorrendjében: egy-egy napon tíz-tizenöt kiadási tételt is bejegyeztek a városgazdák. Ha például élelmiszert adtak ki, nemcsak a végösszeget írták be, hanem minden egyes élelmiszerfajta nevét és árát külön is; a számadásoknak tehát rendkívül nagy a pénz- és gazdaságtörténeti jelentősége. Azt is mindig pontosan beírták a városgazdák, hogy kiknek és milyen alkalomból adtak élelmiszereket vagy egyebeket. így megtudjuk, hogy mikor és kinek a követei érkeztek a városba vagy indultak innen, mi volt ezeknek a követségeknek a célja, mikor és kiknek a hadai, s milyen követelésekkel érkeztek a város alá, mikor és milyen célból tartózkodott a városban hosszabb ideig német vagy magyar katonaság. Különösen érdekesek és fontosak azok a bejegyzések, amelyeket a város számára kritikus esztendőkben jegyeztek be a számadáskönyvekbe. GÖNC MEZŐVÁROS LEVÉLTÁRA V. 164 GÖNC MEZŐVÁROS TANÁCSÁNAK IRATAI a) Tanácsülési jegyzőkönyvek 1559-1870 0,20 fm 1683-1699 kb. 0,0 lfm Göncön a tanács elé kerülő ügyeket évszázadokon keresztül különálló lapokra és ívekre jegyezték. Ezeknek bekötésére csak jóval később, a 19. században került sor. A bejegyzések legtöbbször a város tanácsának határozatai adóssági, jószágfoglalási, polgárrá fogadási és hasonló ügyekben. Egy 1697-ben kelt statútumban a gyepük megcsináltatásáról rendelkezett a tanács, de lemásoltak végrendeletet és osztály levelet is. Maradt itt nyoma hadellátási ügyeknek is. A jegyzőkönyvekhez segédlet nincs, csak átnézéssel kutathatók. b) Tanácsülési iratok 1551-1849 0,24 fm 1683-1699 kb.0,01fm A város által az évszázadok során kapott kiváltságleveleket s egyéb iratokat, irattöredékeket a 19. század végén rendezték, évrend szerint. Itt helyezték el annak a szerződésnek a másolatát, amely 1690. december 30-án jött létre a város és földesura, gróf Csáky István között. Található még itt egy 1693-1694. évi jegyzőkönyv-töredék is; a bejegyzések tárgya: lakosok protestációi jószágügyekben, városi polgárrá fogadások. Egy számadás-tö161