Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár / Tóth Péter (Borsod megye); Hőgye László (Zemplén megye)

XIX. mat. I. fasc. nr. 3-20. 1691-1699 Uralkodói rendeletek az ágyúk, a katonaság számára való élelmiszer stb. szállításához szükséges fuvarbeli szolgáltatásokról; speciális rendelkezések Borsod megye számára a fuvarokkal kapcsolatban, valamint általános rendelkezések a fuvarozás kivetésének és rendjének a szabályozására. XX. mat. I. fasc. nr. 1-2. 1690 és 1699 I. Lipót megtiltja, hogy magánszemélyek só- és szarvasmarha eladásával foglalkozzanak, illetve kijelöli a Tisza és a Duna mellett a sólerakatok és raktárak helyét. XXlII.mat.lV.fasc.nr.222

. 1693 Kinzich főhadbiztos levele a göröghitűekkel folytatott tárgyalásokról. XXIV. mat. 1. fasc. nr. 23-26. 1696-1699 A pataki és kassai protestáns iskolák kurátorainak levelei, amelyekben segélyt kérnek a megyétől az iskolák fenntartásához. g) Szabályrendeletek (Statuta) 1606-1785 0,05 fm Az 1730-as években megindult első le véltárrendezés alkalmával tette a vármegye a rendezést végző mindenkori jegyzők kötelességévé, hogy a megyei iratokból - elsősorban a jegyzőkönyvekből - begyűjtsék és kimásolják a közgyűléseken hozott szabályrendeleteket. A gyűjtés eredménye egy kötet lett, amelyben a 41—63. oldalakon olvasható 47—64. sorszámot viselő statútumok származnak a 17. század utolsó két évtizedéből. Ám ez a gyűjtemény nem teljes: a jegyzők ugyanis csak azokat a statútumokat másolták be a kötetbe, amelyek a kigyűjtés idején még hatályban voltak. A kötethez nem készült segédlet. A statútumok közül nagyon sok foglalkozik a felszabadító háború éveiben a megye lakosaira háruló terhek igazságos elosztásával, a teherviselésből részüket kivenni nem akarók büntetésével. 1692 és 1698 között három statútumnak is tárgya annak meghatározása, hogy kiket kell birtokos nemeseknek tekinteni, s hogy ezeknek milyen adókötelezettségeik vannak jobbágyaik és zselléreik után. Szabályozta a vármegye a libertinusok és a mesterségükből élő kézművesek adófizetési kötelezettségeit is (1694, illetve 1699). A vármegyének nemcsak az állami és katonai adók kivetéséről és behajtásáról kellett gondoskodnia; pénzre volt szüksége saját önkormányzati apparátusának fenntartásához is, ezért háziadót szedett. 1687-ben a tisztségviselők fizetésére szükséges 155