Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Baranya megyei Levéltár / Béli Gábor (Baranya megye); Móró Mária Anna (Pécs)

Baranya vármegye első közgyűlési jegyzőkönyve az 1698 június 3-i közgyűlésen készült. A jegyzőkönyv első bejegyzése (az első articulus) Czayner (Czauner) György vármegyei jegyzővé történő megválasztását tartalmazza. Czayner volt az első megyei tiszt, akinek megválasztásáról dokumentum van. Az 1698. évi jegyzőkönyvi feljegyzések az 1698. december 9-én tartott gyűléssel zárulnak; a fél év során hat gyűlést tartottak. Az 1698. évi jegyzőkönyv jelentős számú adatot tartalmaz a vármegyében tartózkodó katonaság elszállásolására, élelmezésére, a katonaságnak kifizetett költségekre, a részére végzett fuvarozásokra vonatkozóan. A július 29-i közgyűlésen részletesen ismertették a nyugták szerint a hadak tartására fordítottakat. 1698. december 9-től 1700 december 13-ig hiányoznak a közgyűlési jegyzőkönyvek. Az első kötetben a fenti két dátum között számos üres lapot hagytak. Az 1700-1704 közötti időszakban alakul ki teljes egészében a vármegye tisztikara, ekkor bontakozik ki a vármegyei közigazgatás teljes működése. Az 1700. december 13-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvében található meg először a vármegye akkori teljes tisztikara. Ez a tisztikar 1701. február 20-án mond le hivataláról, ekkor választják meg az új vármegyei tiszteket is. Ezen a tisztújításon már négy szolgabíró megválasztására került sor, ekkortól már négy járásra osztották a vármegyét az addigi három helyett: pécsi, mohácsi, dombóvári és baranyavári járásokra. 1700 decembere és 1704 februárja között a legjelentősebb közgyűlés az 1701. május 21. és december 23-i volt. Itt alkotott először szabályokat a vármegye; ezek a megyegyűlések működésére, a tisztújításra, az adószedő személyére, az adóösszeírásra és az adóztatásra, a katonasággal kapcsolatos feladatokra, s a megyei tisztek bíráskodási tevékenységére vonatkoztak. 1700. december 13-től 1704 elejéig folyamatosan megvannak a gyűlési jegyzőkönyvek. Az 1704. évből csak december 2-áról van bejegyzés, az év során nem tartottak a vármegyében gyűléseket a vármegye kurucok és rácok által történt feldúlása miatt. Alispán választására csak 171 l-ben került sor, addig az alispáni tisztet helyettes alispánok töltötték be. Hites jegyzőt is 1711-ben választottak, a szeptember 27-i közgyűlésen, Berény Gergely személyében. Berény az 1711 szeptemberében nyitott második jegyzőkönyvi kötet elején, az első hét oldalon „Proloquium'' címmel megírta a vármegye addigi történetét. A 6—7. oldalak a török utáni idők rövid történetét tartalmazzák és a megye fő- és alispánjairól, tisztviselőiről néhány adatot. A gyűlési jegyzőkönyvekbe a bejegyzéseket articulusokra osztva írták be, de eredetileg csak az adott egyes gyűlések bejegyzéseit számozták meg, ezeket sem mindig. A kötetekben található folyamatos sorszámozás az 1790-es években készült. A jegyzőkönyvkötetek végén mutatók vannak; az 1698—1716 közötti időszakhoz még külön mutató-kötet is készült 1793-ban. A jegyzőkönyvek és mutatók latin nyelvűek. 138