Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Bács-Kiskun megyei Levéltár / Bálint Béláné Mikes Katalin

1693. Ebből az évből egy kötet maradt, melynek első részében a jövevények, utána a lakosok adóját tüntetik fel. 1694/1695 Az időszakból nagy és kis lajstromot találunk. A kis lajstromban több adózó (kb. 700) szerepel, mint a nagyban (kb. 400), de ez utóbbi kötetben találhatók a kiadások és kisebb számadások. Új adat a vásári sátrak állításának rendje. 1695/1696 Ebben az évben szintén két kötet készült, majdnem teljesen megegyeznek az előzőkkel. A nagy lajstrom végére betették az adózási statútum és eskü szövegét. 1696/1697 3 kötet készült: a nagy lajstrom és a kis lajstrom fogalmazványa és tisztázata. A fogalmazványba külön beírták a „talált lakosok"-at és akik adóra bort ígértek. Ebben tüntették fel a dézsmabárányokat. Néhány sorban ismertették az adószedés rendjét. 1697/1698 Az időszakból a lakosok lajstromából csak a fogalmazvány töredéke, a beszedési rész maradt meg. A kis lajstrom fogalmazványában szerepel az adóztatás rendje. 1698/1699 Ismét két lajstrom maradt meg, a nagy és a kicsinek a tisztázata. 1699/1700 A nagy és kis vagy zsellér-lajstrom van meg. IV. 1510 KECSKEMÉT VÁROS SZÁMADÁSI IRATAI a) Másodbírói számadások 1685-1851 14,40 ifm. 1685-ben állítottak először segítőt a főbíró mellé a gazdasági ügyek intézésére. A másodbíró közreműködött a természetbeni beszolgáltatások ügyeinek intézésében is, feljegyezte a gabonavermek helyét. A 18. században mindig az egyik meg nem választott főbírójelölt lett a másodbíró. Hatásköre fokozatosan nőtt és teljesen átvette a gazdálkodás irányítását. 1. sorozat. Számadáskönyvek (Perceptorális lajstromok) Korszakunkból az alábbi kötetek vannak meg a levéltárban: 131