Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Budapest Főváros Levéltára / Felhő Ibolya

Gárdonyi Albert: Pest város újratelepítése a török hódoltság után. In: Föld és ember VI. 1926. Häckel, Ernst: Der Hausbesitz im alten Pest 1687-1718. In: Südostforschungen V. 1940. Nagy István—Nagy Lajos—

Wellmann Imre: Buda szabad királyi főváros, Pest szabad királyi város, Óbuda mezőváros levéltárai (Alapleltár) Bp., 1959. Nagy Lajos: Pest város XVII. század végi topográfiájának forrásai. In: TBM XIV., 1961. Tóth András: Pest közterhei és városgazdálkodása a visszafoglalástól a Rákóczi szabadságharcig. In: TBM XIV. Bp., 1961. Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért 1686—1705. In: TBM XIII. 1959. TESTÜLETEK (CÉHEK, IPARTÁRSULATOK) Az ipartestületek iratanyagával több budai és pesti, valamint óbudai céh iratainak töredéke került Budapest Főváros Levéltára őrizetébe. Ezek a véletlenszerűen fennmaradt iratok is adnak némi felvilágosítást a török kiűzését követő évtizedek ipartörténetéhez. IX. 1 BUDAI, PESTI ÉS ÓBUDAI CÉHEK KIVÁLTSÁGLEVELEINEK GYŰJTEMÉNYE 1689-1847 l,10fm. 1689-1720 2 köt. és 1 irat Ez a gyűjtemény olyan céhek céhleveleiből és szabályzataiból áll, amelyeknek egyéb iratanyaga nem került a levéltárba. Itt található a budai céhlevelek közt a budai szűcs céh 1696. évi céhlevelének másolata (1 kötet), valamint a budai rác szabó céh 1720. évi céhlevele (1 kötet), amely a budai szabó céh 1694. évi céhlevelének átvétele. A pesti céhlevelek között megvan a pesti rác paplankészítő céh 1701. évi céhlevele, amely a budai paplankészítő céh 1695. évi céhlevelének átvétele. Az egyéb szabályzatok közt található a budai aranyművesek és puskaművesek 1689-ben készült ideiglenes rendtartása (1 irat). IX. 2 A BUDAI ASZTALOS CÉH (1872 UTÁN IPARTÁRSULAT) IRATAI 1694-1884 0,28 fm. 1694 1 köt. A budai asztalos céh első ismert céhlevelét I. lipót adta ki 1695-ben. Főcéh volt, s mint ilyen, számos fiókcéh felett gyakorolt felügyeletet. Iratainak csak egy töredéke maradt fenn, főként 18—19. századi nyilvántartókönyvek mesterekről, segédekről, stb. Az állag első kötete azonban 17. századi: a budai asztalos céh legényszabályzata 1694-ből. 116