Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)
Levéltárismertetők - Budapest Főváros Levéltára / Felhő Ibolya
IV. 1009 BUDA VÁROS TELEKHIVATALÁNAK IRATAI Buda városának 1705-től volt telekhivatala (Grundbuchsamt, officium urbariale), amikor az 1703. évi kiváltságlevélben biztosított szabad királyi városi jogai gyakorlását megkezdhette. A telekhivatal iratanyaga azonban 1686-tal kezdődik, minthogy a budai kamarai adminisztráció 1705-ben átadta a városnak az addig létrejött telekkönyveket és telekkönyvi iratokat. b) A budai kamarai adminisztrációtól átvett telekkönyvek 1695-1705 1,20 fm. Buda telekkönyvezését a bécsi kamara már 1686 novemberében elrendelte, de a munkát a kamarai adminisztráció csak 1688 elején kezdte meg, az alsóausztriai telekkönyvi rendtartás alapján. (A Vár telekkönyve még Werlein életében — tehát 1691. január 25. előtt — elkészült, de később elveszett.) A telekkönyvezés célja elsősorban a telkek eladásából és adóztatásából, valamint a telekkönyvezési díjakból nyerhető jövedelmek biztosítása volt. Újabb telekkönyvek készítése az újszerzeményi városok 1689-ben engedélyezett 5 adómentes évének elteltével vált aktuálissá, s ezért a bécsi kamara 1694. június 9-én újra elrendelte a telekkönyvezési. 1694-ben Greischer Mátyás a budai kamarai adminisztráció megbízásából valóban új telekkönyvet készített a Várról, de ez sem maradt meg. 1695. november 18-án az uralkodó a budai és pesti telekkönyvek elkészítésével és vezetésével megbízta Hiltl Márton kamarai adminisztrációi titkárt. Ezzel létrejött az egyszerűen telekkönyvnek (Grundtbuch, Kayserliches Grundtbuch) nevezett hivatal, amely az adminisztrációnak volt alárendelve, de önálló irattárat tartott fenn. A telekkönyvi hivatal véleményt adott az adminisztrációhoz ingatlanok elnyeréséért benyújtott kérelmekre, megfelelő ingatlant javasolt, illetve adott át a kérelmezőknek, tulajdonjogi viták esetében jelentést tett, szükség esetén felmérette az ingatlanokat, elvégezte a végrehajtás alá vont ingatlanok megbecsültetését, zár alá vételét, esetleg a hitelezőnek való átadását, ellenőrizte az új ingatlantulajdonosok által vállalt házépítési kötelezettség teljesítését, gondoskodott a szőlők őrzéséről, a munkabérek, valamint a szüret idejének betartásáról, beszedte a telekkönyvet illető díjakat és adókat, ezekből kifizetéseket teljesített, s a bevételekről és kiadásokról számadásokat vezetett. Legfontosabb feladata azonban a telekkönyvek készítése, vezetése volt. Négyféle telekkönyvet készített, ezek egykori neve Zaiger, Gewöhrprotocoll, Urbárium és Hypothecen Buch volt. A Zaiger nevű telekkönyvek az ingatlanok nyilvántartására készültek, és bő adataik rendkívül hasznosak a topográfia számára. A házszámozás sorrendjében (amely ekkor nem utcánként történt, hanem egy városrészen belül folyamatos volt) közlik a ház vagy a telek számát, helyét (az utca, tér, a szomszédos épületek megnevezésével), oldalainak hosszméretét és ott, ahol erről szó lehet, az ingatlanon levő építményeknek a visszafoglalás utáni állapotát; ezenkívül feltüntetik az ingatlan tulajdonosának, illetve az egymás után következő tulajdonosoknak a nevét, sokszor a foglalkozását is. Zaigerek csak a belső, beépített városrészekről készültek. (A Vár Werlein életében készült telekkönyve, 103
