Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Történelmünk sorsfordító időszaká­nak, a török magyarországi ural­mát megszűntető háborúknak a ko­rát idézi Budapest Főváros Levél­tárának ez a kötete 23 magyaror­szági levéltár erre vonatkozó for­rásainak ismertetésével. Károlyi Ár­pádnak, Buda vissza vívása történet­írójának szavai szerint „Nem keve­sebbről volt itt szó, mint hogy a magyar királyok székhelye megsza­baduljon 145 esztendei török rab­ságból; hogy talpraállhasson, vissza­nyerhesse régi jogait és erejét egy nemzet, mely már-már kimerült az évszázados önfeláldozó küzde­lemben." A Magyarországon őrzött levéltári forrásanyagról Bécs 1683. évi ost­romától a karlócai fegyverszüneti egyezmény megkötéséig (1699) nyújt tájékoztatást a kötet; egyes esetekben azonban, főként a ké­sőbb visszafoglalt területekre vo­natkozó forrásoknál 1718-ig, a történeti Magyarország teljes te­rületének felszabadítását rögzítő pozsareváci békekötésig megy el - csakúgy, mint a Buda vissza­vívásának 300. évfordulójára szin­tén Budapest Főváros Levéltára kiadásában megjelent kétkötetes mű, amely 18 európai ország le­véltárainak idevonatkozó forrásait tárja fel. A magyarországi forrásanyag is­mertetésében első helyen leggaz­dagabb forrásanyaggal rendelkező levéltárunk, a Magyar Országos Levéltár áll, melynek anyaga az egész 17. századi Magyarországra és Erdélyre kiterjed, sőt több he­lyütt Horvátországra és Szlavóniá­ra vonatkozó adatokat is tartalmaz. Második helyen következik Buda­pest Főváros Levéltára, amely Bu-

Next

/
Thumbnails
Contents