Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)

Függelék

Dátum

Magyarország

Európa

1034

márc. 18.

Esterházy Pál nádor hadra mozgósító fölhívása a magyar nemzethez a török elleni védelmi harcra.

márc. 31.

I. Lipót császár és III. (Sobieski) János lengyel király katonai szövetsége.

ápr. 1.

IV. Mehmed Drinápolyból hadjáratra indul I. Lipót ellen.

máj. 13.

IV. Mehmed szultán seregével Belgrádba érkezik, Kara Musztafa nagyvezért nevezi ki az I. Lipót elleni hadjárat fővezérévé. A szultán Belgrádban marad.

jún.7.

Thököly Eszéken találkozik Kara Musztafával.

jún.21.

Bécsben Thököly Imre követe felmondja az 1682. novemberi fegyverszünetet.

jún. 26-27.

Kara Musztafa haditanácsa Székesfehérváron elhatározza a Bécs elleni támadást.

jún. végejúl. eleje

Thököly Kassán megkezdi a hadi előkészületeket. A török sereg beveszi Veszprémet, Tatát, Pápát és Pannonhalmát,a Rába vonal mentén felsorakozott császári sereg Bécshez vonul vissza.

Az Udvari Haditanács utasítására a bányavárosokat átadják Thököly kurucainak.