Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége
1695-ben az orosz seregek megtámadták az azovi erődöt, de az ostrom sikertelen maradt, mert a törökök jól ellátták a várat a tenger felől élelmiszerrel és lőszerrel, s ezt a cár — flotta hiányában — nem tudta megakadályozni. I. Péter ezért nyugateurópai szakemberek segítségével a Don mellett, Voronyezsben létesített hajógyárban flottát építtetett, és 1696-ban újból ostrom alá vette az erődöt. A hajóhad segítségével I. Péternek sikerült is Azov bevétele, amelyet azután az oroszok helyreállítottak és helyőrséggel láttak el. Az elkövetkező években jelentős hadműveletekre már nem került sor. Mivel elkerülhetetlenné vált a svédekkel való összecsapás, Oroszország békére törekedett a törökökkel. Azov hovatartozásának kérdésében szövetségesei nem támogatták a cárt, így I. Péter csak fegyverszünetet kötött Karlócán (1699), a végleges békekötésre csak egy évvel később, Konstantinápolyban került sor. Oroszország az elfoglalt területek birtokában maradt. 1686—1699 között az orosz csapatok egyetlen alkalommal sem vettek részt közvetlenül a magyarországi harcokban, de a Krími Kánság, illetve jelentős török erők lekötésével folyamatosan tehermentesítették a szövetségesek ott küzdő erőit. LEVÉLTÁRI ADATOK RÉGI IRATOK KÖZPONTI ÁLLAMI LEVÉLTÁRA (CENTRALNIJ GOSZUDARSZTVENNU ARHIV DREVNYIH AKTOV) SU — 119 435 Moszkva B. Pirogovszkaja 17. A Régi Iratok Központi Állami Levéltára all szovjet központi állami levéltár egyike, zárt történeti levéltár. Egyben a Szovjetunió legrégebbi levéltára, az 1918. június 1-i lenini dekrétum alapján jött létre a forradalom előtti Oroszország legnagyobb levéltáraiban és különösen a Külügyminisztérium Moszkvai Főlevéltárában (Moszkovszkij Glavnij Arhiv Minyisztersztva Inosztrannih Gyei) őrzött irategyüttesek egyesítéséből. A levéltár az Oroszország közép- és kora—újkori történetével kapcsolatos politikai-társadalmi-gazdasági és kulturális témájú iratokat őrzi all. századtól a 18. század végéig terjedő időszakból, egyes fondok, illetve gyűjtemények felső időhatára a 19. század elejéig, sőt a földkataszteri iratok esetében az 1900-as évekig terjed. A Régi Iratok Központi Állami Levéltárának anyaga egy-egy intézmény vagy személy tevékenysége során keletkezett irategyüttesek, illetve azon gyűjtemények szerint csoportosítható, amelyek valamely tematikus ismérv alapján keletkeztek még a levéltárba kerülés előtt, vagy pedig már magában a levéltárban. 995
