Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)

Spanyol Királyság

ffl. KIRÁLYI TÖRTÉNETI AKADÉMIAI KÖNYVTÁR (BIBLIOTECA DE LA REAL ACADEMIA DE LA HISTÓRIA)

E — Madrid,

Calle de Leon 21.

Salazar és Castro gyűjtemény (Collección de Salazar y Castro)

9—3—5—G-50 jelz. 1683-1685 217 p.

„Les Campagnes des Armées Chrétiennes contre les Turcs en Hongrie, des Années 1683, 1684 et 1685.” (A keresztény seregek harcai Magyarországon a törökök ellen 1683— 1684—1685-ben.)

A névtelen, naplószerű tudósítást egy, a császári hadseregben szolgáló tiszt írta, formailag egy spanyol generálishoz címzett levélben. Feljegyzéseiben részletes beszámolót közöl az 1683—1684. évi katonai akció előkészítéséről, a hadműveleteket megelőző tanácskozásokról, a hadsereg szervezéséről és manővereiről. Kimutatást is találunk benne az 1683 júliusában a győri táborban gyülekező császári és török csapatok létszámáról, részletes leírást Visegrád ostromáról, Vác bevételének históriájáról s a sereg előrenyomulásáról Buda alá.

Az 1584. évi budai ostromot napról napra ismerteti.

Az ismeretlen szerző elbeszélése szerint, miután a szeraszkir visszavonult Hamzsabégre, a császáriak előnyomultak Óbuda és az Alsóváros felé. A janicsárok kitörtek az Alsóvárosból, ezzel zavart keltettek az ostromlók között, de Aspremont gróf vezetésével sikerült megállítani őket. A császáriak két résen át igyekeztek bejutni a várba. Hátbatámadták a török csapatokat, és a Felsőváros kapujáig szorították őket. Erre a pasa bezáratta a kapukat, nehogy saját visszavonuló csapataival együtt a császáriak is bejussanak a várba. A törökök a pincékbe bújtak, vagy a Dunán keresztül próbáltak menekülni. Ekkor Starhemberg felgyújtatta a várost. — A felsővárosban mintegy 7000 török harcos tartózkodott, Sejtán Ibrahim és két másik pasa vezetésével. - Július 21-én 1500 magyarhoz egy lengyel alakulat is csatlakozott. Sikeres roham után a magyarok vették üldözőbe az ellenséget, és sok zsákmányt ejtettek; a zsákmányban szerepelt az ottomán birodalom egy arannyal hímzett, nagy, vörös brokátzászlója is. 24-25én a Bécsi-kapu és a Mezei-kapu felől áttörték a várárkot, és 27én elkezdődött Buda lövetése. - Lotharingiai Károly herceg hirtelen betegsége miatt az ostrom irányítását Starhemberg gróf vette át. Az aláaknázott Mezei-kapu és egy kisebb torony felrobbantása nem sok sikerrel járt; ezen felbuzdulva a törökök többször kitörtek. A janicsárok kirohanásai több magyar csapatot felőröltek. Augusztus 27én a török Simontornya felé vonult; szeptemberben és október elején új lövészárkokat ástak a császáriak, majd a napló a Szentendre—Visegrád felé történt visszavonulásról ad hírt.

A kézirat a török háború eseményeivel összefüggésben, párhuzamosan tárgyalja a Thököly-féle „rebellisek” akcióit is.

946