Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)
Merseburg - Az egykori Brandenburgi Választófejedelemség iratai
KÖZPONTI ÁLLAMI LEVÉLTÁR, MERSEBURGI RÉSZLEG (ZENTRALES STAATSARCHIV, DIENSTSTELLE MERSEBURG) DDR—4200 Merseburg, König—Heinrich—Str. 37. A Központi Állami Levéltár Merseburgi Részlegének ismertetője azokat a forrásokat tartalmazza, amelyek a Török Birodalom ellen az 1683—1699 közötti években folytatott háborúra vonatkoznak. Az iratok túlnyomórészt az 1604-ben létrehozott Titkos Tanács állományából származnak. A legfontosabb és legterjedelmesebb fonások azokban az iratállományokban (repoziturákban) találhatók, amelyek a Brandenburgi-Porosz Fejedelemség német és külföldi államokhoz fűződő külügyi kapcsolataira vonatkoznak. Első helyen említendő az 1. rep. (A császárhoz és a birodalomhoz fűződő kapcsolatok.) További dokumentumok találhatók all. repoziturában (Külügyi kapcsolatok), főleg a Török Birodalomra vonatkozó iratok között. Szórványos források maradtak fenn az Anhalt-Dessau, Bajorország, Frank Birodalmi Körzet, Lotharingia, Münster, Szessziós ügyek (Ülésrend) és Waldeck jelölésű iratanyagban. Kiemelkedő a 9. rep. (Lengyelország), amelyben a szomszédos országhoz fűződő kapcsolatokról szóló iratok találhatók. Néhány adatot őriz a 24. rep. (A 17. század hadügyei), a 38. rep. (Braunschweig-Lüneburg) és a41. rep. (A Szász Választófejedelemség). Azok az iratgyűjtemények, amelyek az ún. Régi Repoziturákon kívül találhatók, kevésbé terjedelmesek. Ami az iratok tartalmát illeti, a Központi Állami Levéltár Merseburgi Részlegében őrzött, az 1683—1699 közötti török háborúkról szóló források főleg a bécsi és varsói brandenburgi követek, illetve rezidensek leveleit, az I. Frigyes Vilmos és III. Frigyes választófejedelmeknek I. Lipót császárral folytatott levelezését, továbbá Brandenburg és a császár, valamint Lengyelország között, a brandenburgi segélycsapatok kiállításáról, finanszírozásáról és ellátásáról folytatott tárgyalások anyagát tartalmazzák. Megemlítendő a brandenburgi választófejedelmek, illetve a Titkos Tanács más német birodalmi rendekkel folytatott levelezése, amely az I. Lipót császárnak nyújtandó katonai segítségről szól. Különösen tartalmasak a követek jelentéseihez mellékelt „újságok”, „nóvumok”, amelyekben a hadszíntérről szóló részletes tudósítások és hadinaplók olvashatók. A brandenburgi követek Bécsből küldött jelentései, az újságok és diáriumok részletesen dokumentálják Buda 1684. évi sikertelen ostromát és a vár 1686-os bevételét. A levéltárismertető a repoziturák sorrendjében tünteti fel az irategyütteseket, ahol az iratok egyenként, vagy tárgyi szempontok szerint összefoglalva, rendszerint a tartalom megjelölésével és az év, valamint a hónap feltüntetésével találhatók. A FORRÁSANYAG ISMERTETÉSE TITKOS TANÁCS (GEHEIMER RAT) Az 1604-ben alapított brandenburgi Titkos Tanács hatáskörébe tartozott a 17. században á2 állam teljes bel- és külpolitikájának irányítása, így a katonai kérdések eldöntése is. 607
