Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)
Portugál Köztársaság
A Szent Liga törökellenes háborújáról egész Nyugat- és Közép-Európában számos röplap és újság tájékoztatta olvasóit. Az Ibériai-félszigeten 1684-től számolnak be a Budavár visszavételéért indított hadjáratokról. A visszavívás évében, majd a következő két esztendőben ezek a hírek már külön részt alkotnak az újságban a Szent Liga állapota, eseményei és előmenetele a török ellen alcímmel, de továbbra is Történeti Beszámolóként. E források esetében a közölt tényeken túl egy sor más kérdés tisztázása is szükségesnek látszik. így például vizsgálatra szorul, hogy a többnyire Történeti Beszámoló elnevezésű újságok milyen gyakran jelentek meg, ki volt a kiadójuk, hogyan gyűjtötték össze a bennük közölt információkat és milyen a forrásértékük. Az 1688-ra vonatkozó portugál Beszámolók (Rela9ao), amelyek teljes egészükben fellelhetők az Apponyi-féle Hungarikák között, kiindulópontul szolgálhatnak az 1686—1687-es esztendőkre is. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárában őrzött Beszámolók ugyanis a jelzett évekre nem teljesek. Megállapítható, hogy a lapok, melyek kiadásuk dátuma szerűit sorszámot (első, második stb.) viselnek, az esetek többségében átlagosan hetente (minimálisan négy, maximálisan tizenöt naponta) közöltek hadszintéri jelentést a Szent Liga törökellenes harcainak eseményeiről. A felszabadító háború valamennyi frontjáról érkező, többnyire időrendben közölt e hírek sorában a magyarországi fejlemények központi szerepet kaptak. 1686-ban a Budát ostromló seregtől közvetlenül küldött — vagy Bécsből indított — levelek futárpostával jutottak a portugál udvarba, ahonnan a hírek nyomtatott lapokon kerültek tovább. A munkát két lisszaboni nyomda végezte: többnyire Miguel Deslandes Figueira utcai officinája vagy — és ez volt a ritkább eset — Miguel Manescalnak, a Szent Hivatal nyomdászának műhelye. Időnként rendkívüli lappéldányok megjelentetésére is sor került, ilyenkor a főcímek mellé helyezett rendkívüli vagy igaz jelzők utaltak a tájékoztatás különös céljára. Maguk az információk több irányból és csatornán keresztül érkeztek, néha a Beszámolók is közölték, hogy a déli (itáliai) vagy északi (holland) postán futottak-e be, s hogy azt milyen hírforrás, rezidens vagy szemtanú továbbította. Buda visszavivásának híre Lisszabonba 25 nap alatt jutott el, ami az információ-továbbítás gyorsaságának is mércéje. Jóllehet elsősorban haditudósításokról volt szó, a beszámolók nem szorítkoztak csupán a harctéri eseményekre. Megjelentek olyan beszámolók is, amelyek az olvasók különleges érdeklődésére tarthattak számot. így például a spanyol önkéntesek hadi sikere, növekvő dicsősége és egészségi állapota vissza-visszatér a tudósításokban, de olvashatunk az Ibériai-félszigetről kiűzött zsidók belgrádi leszármazottairól, akik még kétszáz év elmúltával is beszélik őseik anyanyelvét, vagy különféle magyarországi csodalényekről, szörnyekről és torzszülöttekről — a korkívánalmaknak megfelelő szenzációkról. Külön említést érdemel az 1684-es és 1685-ös hadjáratok összefoglaló leírása Floro Histórico címen, valamint az 1686. évi hadiesemények Diario című összefoglalása. Joseph Correa de Brito Epitome histórico című munkája Budavár visszavételét és az 1686-os magyarországi felszabadító háború eseménytörténetét tartalmazza. Az utóbbi két kiadvány jelentősége jócskán meghaladja az időszaki kiadványokét. Letisztult képet 904
