Bariska István et al. (szerk.): Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1684-1718. A török kiűzésének európai levéltári forrásai 2. (Budapest, 1986)
Bajor Szabadállam
LEVÉLTÁRI ADATOK BAJOR ÁLLAMI FŐLEVÉLTÁR (BAYERISCHES HAUPSTAATSARCHIV) Az I. és II. osztály hivatali épülete: D-8000 München 22, Schönfeldstrasse 5. A III. osztály hivatali épülete: D—8000 München 22, Ludwigstrasse 14. A IV. osztály hivatali épülete: D—8000 München 19, Leonrodstrasse 57. A Bajor Hercegség, illetve Választófejedelemség eredeti levéltárát: a Bel— és Külügyi Levéltárat (Inneres und Äusseres Archiv), a Titkos Állami Irattárat (Geheime Staatsregistratur), valamint a Pfalzi Választófejedelemség és a Pfalz-Neuburgi Hercegség levéltárainak Münchenben őrzött részlegeit - amelyekhez 1803—1814 között részben vagy teljes egészében hozzákerültek a Bajorországhoz csatolt sváb és frank territóriumok, valamint a feloszlatott kolostorok levéltárai is — IV. Miksa József választófejdelem 1799. június 26-án kelt levéltári szabályzata alapján átszervezték. Az úgynevezett reálrendszer szerinti felosztással három központi levéltárat létesítettek: a Titkos Tartományi Levéltárat (Geheimes Landesarchiv), amely 1812-től Általános Birodalmi Levéltár (Allgemeines Reichsarchiv) lett a birodalom és a német államok közötti kapcsolatok számára, a Titkos Állami Levéltárat (Geheimes Staatsarchiv) a külföldi kapcsolatok számára és a Titkos Házilevéltárat (Geheimes Hausarchiv) a Wittelsbach-ház családi iratai számára. Az Általános Birodalmi Levéltárhoz 1814-ben irattárként hozzácsatolták a Müncheni Levéltári Konzervatóriumot (Archivkonservatorium München), amely később átvette a Felső-Bajorországi Kormánykerület (Regierungsbezirk Oberbayern) közép- és alsószintű hatóságainak irattárait is, és 1875-ben, a többi bajor levéltári konzervatóriumhoz hasonlóan a Kerületi Levéltár (Kreisarchiv) elnevezést kapta. Ezt a négy levéltárat az 1921. július 16-i rendelettel létesített Bajor Állami Főlevéltárban (Bayerisches Hauptstaatsarchiv) egyesítették, és annak osztályaiként működtek. 1947-ben újabb osztályként hozzájuk csatolták az 1885-ben alapított, 1920-ig a bajor vezérkar, majd a miniszterelnök, és 1937-1945 között a német Hadsereglevéltár főnöke alá rendelt Bajor Hadilevéltárat (Bayerisches Kriegsarchiv). A Kerületi Levéltár — 1960-tól Felsőbajorországi Állami Levéltár — (Staatsarchiv für Oberbayern) 1971-ben kivált az Állami Főlevéltár 690
