Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

Bolgár Népköztársaság

A 17. század nyolcvanas évei határvonalat jelentettek a bolgár szabadságmozgalmak fejlődésében. Az egyre erősödő ellenállási küzdelem döntő szakaszba érkezett, nemzetközi tényezővé vált. A hősies felkelések azonban nem hozták meg a szabadságot a bolgár népnek. A hanyatlóban lévő Török Birodalom még mindig nagy erőket tudott felsorakoztatni, hogy leszámoljon ellenségeivel. Az osztrák Habsburgok feladták Délkelet-Európa meghódításával kapcsolatos terveiket, s a helyi szabadságmozgalmakat csak addig támogatták, amíg azok politikai terveiket szolgálták. A három felkelés kudarca azonban elsősorban a bolgár közösségen belüli előfeltételek hiányával magyarázható. Hiányoztak az erős és befolyásos bolgár vezetők, s azok a gazdasági feltételek, amelyek a társadalom minden rétegét a törökellenes küzdelembe tömöríthették volna. Bulgária a Török Birodalom európai részének közepén feküdt, közvetlenül ellenőrizhető volt a közeli török fővárosból, területét állandóan átvonuló török seregek keresztezték. E földrajzi tényezők is szerepet játszottak a felkelések bukásában. 1690-ben, amikor I. Lipót kiadta a balkáni népeknek szóló diplomáját, arra bíztatva őket, hogy szabadságuk és keresztény hitük védelmében keljenek fel a törökök ellen, az érdekeltek visszariadtak ettől, mert kiábrándultak a császár Ígéreteiből és kimerültek az eredménytelen harcban. 1690-ben és a következő években a balkáni népek széles körű megmozdulása már nem volt lehetséges. LEVÉLTÁRI ADATOK I. CYRIL ÉS METÓD NEMZETI KÖNYVTÁR (NARODNA BIBLIOTÉKA KIRIL

I METODIJ) Kézirat és Dokumentum Központ (KDK) - Keleti Osztály Bu-1504 Szófia, bul. Tolbuchin 11. A Cyril és Metód Nemzeti Könyvtár állományát gyarapító oszmán-török dokumentumok, könyvek és kéziratok beszerzése 1890-ben szükségessé tette az úgynevezett Keleti Osztály (Orientalszki Otdel) létrehozását. A Keleti Osztály őrzi, rendszerezi és osztályozza a gyűjtőkörébe tartozó anyagokat. Az Osztály eredetileg két különálló könyvtárból jött létre—a vidini Oszmán Pazvantoglu és a szamokovi Hüszrev pasa gyűjteményéből. A későbbiekben idekerültek a korábbi török hatóságoktól hátrahagyott levéltári anyagok, valamint a Plovdiv, Szamokov, Szliven, Ajtosz, Kazanlak, Haszkovó, Várna, Szófia, Sumen, Targoviscse, Szilisztra, Russze és Tolbuchin városok állami és helyhatósági hivatalaiban talált dokumentumok is. A tematikus anyagok gyűjtése, beszerzése, osztályozása ma is folyik a Keleti Osztályon. Vétel, ajándékozás és letét újtán egyedülálló dokumentumok és kéziratok kerültek az osztály tulajdonába. Az alapítástól napjainkig három keleti gyűjtemény jött létre: a kéziratok, a könyvek és a levéltári anyagok gyűjteménye. 85