Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

SZERKESZTŐI ELŐSZÓ

SZERKESZTŐI ELŐSZÓ Budapest Főváros Levéltára jelen kiadványával a magyar levéltárügyben eddig szinte páratlan méretű, széles körű nemzetközi együttműködés és kutatás eredményeire épülő tematikus ismertető megjelentetésére válallkozott. Munkánk közvetlen ösztönzőjéül a levéltár egy korábbi publikációjának sikere szolgált; az európai fővárosok építészet-történeti forrásait ismertető kötet munkái során bebizo­nyosodott, hogy megosztott világunkban is lehetőség van a magyar és európai levéltáro­sok összefogására, folyamatos, közös munkájára. Mostani, a Buda visszafoglalásának 300. évfordulójára megjelenő kiadványunk célkitűzése az európai országok levéltáraiban őr­zött, Buda és Magyarország felszabadításával kapcsolatos források feltárása és ismerte­tése volt. Az anyagfeltáráshoz néhány ország könyvtára és múzeuma is csatlakozott. A történeti forrásanyag ismertetése a Bécs ostromától a karlócai fegyverszüneti egyezmény megkötéséig terjedő időszakot (1683—1699) öleli át; esetenként az áttekin­tés a történeti Magyarország államterületének teljes felszabadítását eredményező pozsa­reváci békekötésig (1718) terjed. A kötet jelentőségét a vállalkozás európai jellege adja, ami egyben a nehézségek leg­főbb forrása is volt. A munkában végül is a következő tizennyolc ország munkatársai vettek részt: Belga Királyság, Bolgár Népköztársaság, Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság, Dán Királyság, Francia Köztársaság, Holland Királyság, Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság, Lengyel Népköztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Olasz Köztársaság, Osztrák Köztársaság, Portugál Köztársaság, Spanyol Királyság, Svéd Király­ság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és Vatikánváros Állam. A paletta csaknem teljes. Az eredetileg felkért országok közül csupán a Norvég Király ­ságból, a Román Szocialista Köztársaságból és a Török Köztársaságból nem érkezett anyag. A feldolgozás egy késői fázisában sokat igérő kapcsolatfelvételre került sor az'Albán Nép­köztársasággal is, de az idő rövidsége miatt a kéziratot a szerkesztés lezárásáig nem kaptuk meg. A Norvég Királyság illetékes levéltári képviselői felkérésünkre közölték, hogy forrás­anyag hiánya miatt nem áll módjukban bekapcsolódni a kötet munkáiba. A kérdéses időszakban ugyanis Norvégia a Dán Királyság része volt és az esetleges norvég részvétel­re utaló iratok — amennyiben léteznek — Koppenhágában keresendők. Nyilvánvaló anyag­hiány miatt Svájc, a Finn Köztársaság és a Máltai Köztársaság felkérésére sor nem került. Többszöri felkérés ellenére a Román Állami Levéltárak Főigazgatósága elzárkózott a tematikus levéltár- és anyagismertető elkészítésétől. Az illetékes levéltári szervek arra hivatkoztak, hogy az anyag szétszórtsága, valamint a rendelkezésükre álló pénzügyi és személyi feltételek elégtelensége miatt nem áll módjukban a kérés teljesítése. Ezért leg­nagyobb sajnálatunkra az Erdélyre, Moldvára és Havasalföldre vonatkozó forrásokat nél­külöznünk kell. (Hasonló veszély fenyegetett a spanyol és portugál anyag esetében is, de az érintett országok levéltári vezetői végül is hozzájárultak, hogy az ismertetőket a hely­színen tartózkodó magyar kutatók készítsék el.) A török források ismertetése részben hasonló okok miatt maradt el. A hivatalos állás­pont szerint az isztanbuli levéltárak korabeli forrásanyagának feltáratlansága nem teszi lehetővé az elmélyült kutatómunkát. 7

Next

/
Thumbnails
Contents