Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

Belga Királyság

TÖRTÉNETI BEVEZETŐ 1683 és 1718 között a mai Belgium területe az európai hatalmak csatatere volt. XIV. Lajos terjeszkedő politikájának és a spanyol monarchia hanyatlásának áldozataként, az ország közigazgatása szétzilálódott. Idegen hadseregek folytonosan fosztogattak és rekviráltak, de Belgiumnak (az akkori Spanyol-Németalföldnek) még saját csapataitól se volt nyugta, kétségbeesett helyzetében csak ritkán és rövid időre jutott pihenőhöz. A főkormányzók egymást követték: Alessandro Farnése, Grana márki, Gastanaga márki, Miksa Emánuel bajor választófejedelem. Hozzá nem értésük, gyöngeségük vagy éppen törtetésük miatt még több szenvedésben volt része az országnak. Bécs ostroma és a törökökkel folytatott háború azonban éreztette hatását. 1682-ben XIV. Lajos felhagyott Luxemburg ostromával azzal az indokkal, hogy nem akarja a kereszténységet veszélybe sodorni akkor, amikor a szultán katonái a császárt fenyegetik. Bécs felszabadulásának másnapján reménykedni kezdett Belgium és ennek hangot is adott; a nép azt mondta, hogy Isten megbüntette a nagyvezért, s azokat sem fogja kímélni, akik a szív békéjét .megrontották és fosztogatásokkal bizonyították hatalmukat. A Német Birodalom császárának fegyveres támogatásában bízó belgiumi főkormányzó elhatározta, hogy a franciák hatalmaskodására fegyverrel fog válaszolni. A rövid és öldöklő hadjárat az 1684. augusztus 15-én kötött regensburgi békével ért véget. A török visszaszorításával és Magyarország visszahódításával elfoglalt császár nem tudott szembeszegülni Franciaország törekvéseivel. Az Augsburgi Liga, amely a császár birodalmát, Spanyolországot, Svédországot, a Bajorés Szász Választófejedelemséget fogta össze, magasra emelte az ellenállás fáklyáját. Ehhez a szövetséghez az Egyesült Tartományok és Anglia is csatlakozott. 1690-től 1697-ig Belgium területe hadszíntérré vált. 1691-ben Gastanaga márki főkormányzót a császár veje, Miksa Emánuel bajor választófejedelem váltotta fel, s ez megint reménysugarat jelentett a sokat szenvedett ország számára. A török ellen vívott hat csatájával Miksa Emánuel új és fiatal erőnek tűnt. De a várakozás hiú reménynek bizonyult. Egyre növekedett a pusztítás, Brüsszelt a franciák bombázták és felgyújtották. Nyolc évi küzdelem után, 1697-ben a rijswijki béke első ízben kényszerítette meghátrálásra a Napkirályt. r II. Károly spanyol király 1700. november 1-én meghalt. Mivel országait Anjou Fülöpre hagyta, halála az örökségére várók kártyáit újból összekeverte. Belgiumot ismét megszállták a franciák, a közigazgatást, a pénzügyeket és a gazdaságot az abszolutisztikus monarchia szellemének megfelelően szervezték újra. Belgium megszállása egyúttal a spanyol örökösödési háború kezdete, s újabb évtizede a bizonytalanságnak és nyomornak. 1702ben a császár, Anglia és az Egyesült Tartományok hadat üzentek a Francia Királyságnak és Spanyolországnak. Belgium 1703 és 1710 között újból hadszíntér volt. 1710-ben Fran63