Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság

radt iratokban. Alig néhány jelentés hiányzik sir Thomas Higgons rendkívüli követtől, a diplomáciai pályán és egyéb vonatkozásokban is sikertelen Bevill Skeltontól, Charles Montague rendkívüli követtől, Manchester grófjától és későbbi hercegétől, valamint Abraham Stanyan követségi titkártól. A legtermékenyebb levelező Hugh Broughton kon­zul (1689—1709) volt, akinek a tevékenysége bőven meghaladta a normális konzuli kötelességeket. Ravasz megfigyelő és pontos riporter volt, jól informált és sokoldalú, aki közvetlenül az egymást váltó államtitkároknak írt. Jelentései rövidek és velősek, soha nem túlrészletezők, bár a Külföldi Államtitkársági Iratok számos állagának doku­mentumai tanúskodnak széleskörű kapcsolatairól. A kutató tapasztalhatja, hogy a velen­ceiek igen jártasak voltak a magyarországi eseményekben és azokban a hosszan húzódó béketárgyalásokban, amelyek Karlócához vezettek. Ezen kötetek jellegzetessége, hogy az angol diplomaták - különösen Broughton - ellátták jelentéseiket mellékletekkel, pl. részletes római beszámolókkal, valamint a Bécsben működő Heemskerck és Jacob Jan Bruynincx eredeti leveleivel. (Broughton első jelentése 1689. március 14/24-éről szár­mazik. — S.P. 99/54 jelz. 26. fol.) Megemlítendők még Girolamo Vignola angol rezidens Zanteből (görögországi település, 1482 óta volt velencei uralom alatt) 1691-1694 között küldött olasz nyelvű jelentései. S.P. 101 jelz. Tudósítások, röplapok (News—Letters) Ez a gyűjtemény főleg aláírás nélküli jelentéseket, külföldi röplapok, tudósítások másola­tait és külföldön állomásozó angol ügynökök híradásait tartalmazza. Számuk különösen megnövekedett II. Károly és II. Jakab uralkodása alatt. A gyűjteményt az Állami Iratok Levéltárában alakították ki a 18, század második felé­ben, majd a 19. század elején kiegészítették és országok szerinti sorrendbe rakták. A gyűj­temény így eléggé mesterkélt jelleget öltött. Jelen formájában az anyag összeállítás és nem pedig szervesen, önmagától kiteljesedő sorozat. Nem olyan tehát, mint a legtöbb német és osztrák állami levéltárban és könyvtárban vagy városi könyvtárban megtalálható „Geschriebene Zeitungen" sorozat. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez kéziratos és nem nyomtatott anyag. Alaposabb vizsgálat­nál kiderül, hogy számos itt őrzött dokumentum eredetileg diplomáciai jelentések mel­léklete volt. Az alábbi egységek tartalmaznak a törökellenes felszabadító háborúval kapcsolatos dokumentumokat: SJ». 101/14.jelz. 1676-1746 1 cs. (számozatlan) Az itt őrzött iratok elég terjedelmesen foglalkoznak Bécs ostromával és az azt követő eseményekkel (1683), a Magyarországon újra gyülekező török haderőkkel (1683-1685). Vannak tudósítások (levelek") Bécsből, Linzből és Wels-ből. (Felső-Ausztria) 1690-ből és 557

Next

/
Thumbnails
Contents