Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság

Az 1690-es éveket az ismétlődő angol-holland békeközvetítési kísérletek jellemzik, amelyek végül 1699.január 26-án, Karlócán eredményre is vezettek. Magyarország az angolok szemében mind ekkor, mind a Rákóczi-szabadságharc idején alárendelt szerepet játszott. Az angol megfigyelők, diplomaták jól látták, hogy I. Lipót abszolutista, protestánsellenes politikája a végsőkig elkeseredett magyarokat a fegyveres ellenállásra kényszeríti. Ahogy Hussey, portai angol követ 1691-ben írta, ,A Mindenható kegyelméből nagy területeket hódított meg a császár, de mindez hiába, ha Magyarországon nem szűnik meg a protestánsok üldözése, az ország a háború örökös tűzfészkévé válik". Ez a tisztánlátás persze nem gátolta az angol külpolitika irányítóit. Mivel szükségük volt a császárra, hallgatólagosan tudomásul vették Bécs erőszakos elnyomó intézkedéseit, sőt ideológiát is gyártottak hozzá. Ahogy pár évvel később Daniel Defoe, aki korának egyik vezető publicistája is volt, egy kormánytámogató levelében megfogalmazta: „ ... ha a magyar protestánsok oly kevéssé veszik figyelembe a protestáns vallás egyetemes érdekét, hogy összeütköznek vele, akkor úgy kell tennünk, mint a szomszédokkal tűz esetén, vagyis felrobbantjuk a házukat, hogy megmentsük az egész várost. A józan ésszel ellenkezne, ha kiszolgáltatnánk magunkat a vereségnek, csak azért, nehogy őket tegyék tönkre. Magyarország szerencsétlen keresztényei már egyszer korábban is megkísérelték szabadságuk kivívását. . . ez akkor történt, amikor a törökök előretörtek, és ők inkább a törököket segítették, hogy azok Bécset ostrom alá vegyék. Nálunk egyesek voltak olyan korlátoltak, hogy azt kívánták, bárcsak a törökök elfoglalnák a várost, mert így a protestánsok vehetnék át a hatalmat, de aki csak egy órányit is előre tudott látni, azt mondta, hogy Európa számára jobb lenne, ha Magyarország protestánsait mind egy szálig kiirtanák, mintsem, hogy a törökök elfoglalják Bécset." Az angol diplomaták ugyan több alkalommal megkísérelték a magyarországi béke helyreállítását, de leginkább csak azért, hogy a császár hatékonyabban használhassa a rendelkezésére álló erőforrásokat a franciák ellen. Mivel nem állt érdekükben, sem Thökölyt, sem később Rákóczit nem támogatták, az ország felszabadításából csak áttételesen, a Török Birodalommal szövetséges Franciaország elleni küzdelmük révén vették ki részüket. XrXr A nagy távolság és a közvetlen érdekek hiánya miatt érthető módon az érdemi levéltári anyag csekély, túlnyomórészt diplomáciai jellegű. A vonatkozó iratok elszórtan találhatók az Állami Iratok Levéltára (State Paper Office) anyagai között. Bécs ostromától a karlócai békéig terjedő időszakról nem áll rendelkezésre tematikus válogatás, gyűjtemény , ezért az idevágó dokumentumok feltárása nem egyszerű feladat. Jelen összeállítás készítői arra törekedtek, hogy felhívják a figyelmet néhány fontos s eddig még kiadatlan forrásra, amely teljességgel csak a megfelelő levéltári környezetben értelmezhető, de a kutatókat remélhetőleg arra serkenti, hogy a témával kapcsolatos eddig publikált anyagokat új megvilágításban vegyék szemügyre. 544