Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 3. Buda visszafoglalásától a pozsareváci békéig

pontját, s királlyá koronáztatta kilencéves fiát, Józsefet.

152 Az országgyűlés és az eperjesi vértörvényszék nagy nemzetközi visszhangot keltett.

1 s 3 A korszak politikai értékrendszerének'egyik legfőbb támpontja a hatalmi egyensúly elve volt. Grotius műve, a Háború és a béke joga (De jure Belli et Pacis) a kis országok önálló államiságának is nagy jelentőséget tulajdonít a hatalmi egyensúlyban. A francia politika a Habsburgok magyarországi eljárását úgy értékelte, hogy az veszélyesen megbontja a hatalmi erőegyensúlyt. A török háború során a Habsburg Birodalom ereje és tekintélye Franciaország rovására úgyis fenyegetően megnövekedett. A rövidéletű európai békének vége, francia csapatok támadják meg Pfalzot, megnyílik a nyugati front, XIV. Lajos leplezetlenül támogatja a Portát. Anglia és Hollandia a Földközi tengeri kereskedelmét féltette Franciaországtól, s a Habsburgok oldalán szállt be a küzdelembe. Ebből, de főleg kereskedelmi érdekeiből következett, hogy a Török Birodalom határán békét akart.

154 Spanyolország egyenesen politikai sikernek könyvelte el, hogy Lipót császár hadseregének jelentős részét nyugati határainak védelmére kénytelen harcbavetni. Miután a Porta Hollandia és Brandenburg közvetítésével kezdett béketapogatódzásai meghiúsultak, a török háború összeurópai háborúvá vált. Egyre inkább a gazdasági kulcspozíciókért folyt a küzdelem. 1689 elején Orániai Vilmos ellen Írországban felkelés robbant ki, és Európát területi kiterjedésében addigi történetének legnagyobb háborúja rázta meg. Dublintől a Dnyeperig, a Fekete tengertől a Rajna vidékéig mindenütt szóltak a fegyverek. A háború súlypontja a nyugati hadszíntérre tevődött át, a Habsburg kormányzat legjobb haderőit, tisztjeit Lotharingiai Károly herceggel együtt oda irányította. A török hadszíntéren súlyos nehézségeket okozott a frontvonalak szinte átfoghatatlan mélysége: Várad, Gyula és még jónéhány magyarországi vár a török kezében van, de a szövetséges csapatok egyes egységei elérték az Al-Duna vonalát és a Balkán félsziget nyugati partjait. Bulgáriában, Csiprovec környékén újabb heves felkelés robbant ki, s a török ellen fegyvertfogó lakosságot nem csupán a magyarországi születésű Brankovics szerb despota és Lipót császár vallásszabadságot, adómentességet, úrbéri tehermentességet és önkormányzatot ígérő pátensei bíztatják, hanem erős itáliai kapcsolatai is táplálják reményeit. Bánáti szerbek, románok és magyarok elfoglalták Orsovát, Georgi Pejachevich, Bogdan Marianov és a hozzájuk csatlakozott Csáky László csapatai Vidiiűg hatoltak, Karposev bolgár hajdúkapitány Macedóniát szervezte meg.

15 5 Ez a balkáni felkelés lendítette át a szövetséges hadsereget a kritikus katonai helyzet holtpontján. Badeni Lajos kitűnő hadvezetésével a szövetséges csapatok szélesedő ék alakban hatoltak be a Balkán félszigetre. 1689. augusztus 29-30-án Grabovac Bátocsinnál fényes győzelmet arattak. Elfoglalták Nist, Vidint és elérték Skopjét. Eljutottak Nikápolyig, megszállták az Al-Duna vonalát és behatoltak Havasaifölde belsejébe.

15 6 Veterani tábornok és mások már Konstantinápoly felszabadítását, a keleti császárság megszerzését tervezték. E nagyralátó tervet több tényező hiúsította meg. A török háború pénzügyi alapjai szinte katasztrofálisan összeomlottak. A Habsburg kormányzat balkáni politikájában egyre inkább a szűklátókörű hódító szempontok érvényesültek. A Porta pedig nagy ellentámadást indított. 1689-ben meghalt Ince pápa. A különben is kiürült császári kincstárt pedig az új pápa, VIII. Sándor márcsak azért sem tölthette fel, mert gazdasági képességei és lehetőségei jóval szerényebbek voltak elődjénél, s Lipót császár kormányzatával rossz viszonyban volt.

157 41