Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság

Az iratanyag többsége német nyelvű, kisebb része (főleg a régebbi oklevelek esetében) latin, olasz, francia és szlovén. Az 1918 után keletkezett dokumentumok nagy része szlovén nyelvű, az 1941—1945 közötti anyagban dominál a német és olasz. A levéltár 14 711 kötetből álló szakkönyvtárral rendelkezik, a könyvtár anyaga főleg a szlovén és egyetemes történelemmel, helytörténettel, levéltártudománnyal kapcsolatos könyvekből áll. A FORRÁSANYAG ISMERTETÉSE A magyarországi törökellenes felszabadító háborúkkal kapcsolatos csekély számú irat a Krajna tartomány igazgatásával kapcsolatos fondokban és a kézzel írott könyvek gyűjteményében maradt fenn. Az igazgatás — a többi Habsburgok uralta osztrák tartományhoz hasonlóan — két szinten történt. A tartományi szint megtestesítői a tartományi rendek — a fő és alacsonyabb rangú nemesség képviselői, az egyházi méltóságok, valamint a tartomány nagyobb városainak és mezővárosainak küldöttei - voltak. A tartományi rendek saját tartománygyűléssel és képviselőtestülettel rendelkeztek. Ez a két testület volt a tartományi autonómia őre, ez döntött a fontosabb tartományi ügyekben. A közigazgatási funkciókat ellátó intézmények élén a tartományi rendek vezetője, a tartományi főnök, a tartományi kormányzó, a tartományi jószágigazgató és a főadószedő állottak. A tartományi rendek fénykorukat a 16. században élték, szerepük az ellenreformáció térhódításával (a 17. század elejétől fogva), majd a tartományi intézményeket formálisan is átalakító Mária Terézia és II. József reformjai következtében jelentősen csökkent. A rendek iratanyagát a Krajnai tartományi rendek elnevezésű fond őrzi. A fond négy irattár anyagát tartalmazza, közöttük az 1493—1782 között keletkezett iratokat őrző állag a legfontosabb. Az anyagot a 18., majd a 19. században rendezték. A jelenlegi rendszeres a tételszintű jegyzék Julius Wallnertől származik. A jegyzék kiegészítéséül Müller számos levéltári anyagot részletesen leíró diáriuma szolgál. A 20. század ötvenes éveiben készült egy hely-, név- és tárgymutató cédulakatalógus is, de csak a Tartományi sérelmek (Landesgravamina— 207—210. cs.) és a Tartományi ügyek (Landsachen—281 c-312c. cs.) nevű sorozatokhoz. 410