Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

Francia Köztársaság

űzni a törököket. A nagyvezér álljon a csapatok élére és szítsa fel a Török Birodalom népeinek harci kedvét. Az ellenséges csapatok élén már nincs ott sem Lotharingiai Károly, sem a bajor választófejedelem. Jó lenne, ha a Porta külön béketárgyalást kezdene Lengyelországgal, amely elégedetlen a császárral. Semmiképp sem szabad megfeledkezni Thököly jelentős szerepéről, és anyagi támogatással kell lehetővé tenni magyarországi betörését. A nemesség vezetői, látva a Porta támogatását, csatlakozni fognak hozzá, „hogy visszanyerjék a számukra oly becses szabadságot". Hogy Thököly Imre tekintélyét visszaállítsák, és a császáriakat Erdélyből kiűzzék, szükséges, hogy a fejedelemséget a törökök továbbra is függőségbe tartsák és a fejedelmi székbe Thökölyt ültessék. Erdély nemessége kész elfogadni őt, s jobban fog küzdeni a császáriak ellen, mint a hűtlen és gyenge Apafi, aki a várakat átadta a császáriaknak. Lotharingiai Károly egyébként elfogadná a fejedelemséget, hogy megszerezze a lengyel koronát. Ő a Porta legnagyobb ellensége. Ezzel szemben, amint Thököly uralomra jut Erdélyben, a magyarok felkelnek a császár ellen. Ha a Porta a béke aláírására kényszerül, mindenáron meg kell tartania Thököly grófot, ,,mint az egyetlen eszközt a császár nyugtalanítására", mert a békekötés első feltétele az lesz, hogy a grófot „élve4ialva kiszolgáltassák". A Portának módjában áll kockázat nélkül megszabni a feltételeket és helyén tartani Thökölyt, aki pártjával együtt meg fogja könnyíteni a háború újrakezdését, ha a Porta erre szánja el magát. Különben pedig, ha őt kiszolgáltatják a császárnak, Magyarország és Erdély nemessége, amely szabadítójaként tekint rá, minden reményét el fogja veszíteni s beletörődik „a Habsburg-ház kemény uralmába". A király néhányszor nyújtott már segélyt Thökölynek, de azt nem szabad a nagyvezér tudomására hozni, mert akkor ő nem támogatná a grófot. Thököly követeit titokban kell fogadni és soha ne készüljön írásbeli válasz. A király tájékoztatást vár, hogy a szultán birtokában megmaradt várak milyen állapotban vannak Magyarországon. K 1342.41^3. sz. 1687. dec. 15., 1688. ápr. 15. 88 fol. Girardin követ emlékirata a Török Birodalom jövedelmeiről, kiadásairól és katonai szervezetéről. K1347.6.sz. 1694. 45 fol. emlékirat, Castagnére úr portai tevékenységéről. Beauquéne úr vádja. A követ védőbeszéde". Segítség Szelim kánnak, „a tatárok császárának", s beszámoló arról, hogy a tatárok miként hagyták cserben Thököly grófot. (9. fol.) Megjegyzések azzal a török nézettel kapcsolatban, amely szerint a császárral vívott háború indokolatlan volt. A Török Birodalom vezetői szerint „kevésbé lenne előnytelen a Porta számára, ha a császárt a Magyarországon kivívott győzelmek birtokában hagynák,. . . mintha Kameniec várát viszszaadnák a lengyeleknek". (12. fol.) A mufti cselszövéséről és Thököly gróf fővételével való fenyegetőzésről. (18. fol.) • • 300