Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

Francia Köztársaság

A császár közép-európai erőfölénye tüstént politikai következményeket vont maga után. 1687. november 10-én a pozsonyi országgyűlés elfogadta a magyar trónnak a Habsburgok fiági leszármazóira korlátozott, örökösödés útján történő betöltését és eltörölte az Aranybulla ellenállási záradékát. XIV. Lajos, aki mind ez ideig csupán ellenségesen figyelte az eseményeket, a császár ezen lépésére válaszul Thökölyt és a törököket mind jelentősebb támogatásban részesítette, majd 1686 szeptemberében kiadta a parancsot csapatainak a Rajnán való átkelésére. Ez volt az Augsburgi Ligával vívott háború kezdete. Azok az utasítások, amelyeket a francia király követének, Pierre de Castagnéres de Chateauneuf-nek 1689. május 20-án, illetve az előbbi munkatársának, Charles de Ferriol nak 1692. április 18-án adott, igazolni próbálják Franciaország és a Török Birodalom közös politikájának szükségességét: „Őfelsége úgy ítélte helyesnek, hogy semmit se mulasszunk el, ami ellenségei tervét keresztezheti és Magyarországon levő csapatainak egy részét lekötheti, akkor, amikor őfelsége úgy látja jónak, hogy hadai a Német Birodalomban nyomuljanak előre. S minthogy semmi sem alkalmasabb arra, hogy a Porta főemberének megtört bátorságát fölélessze, mint annak meggyőző hangoztatása,hogy Őfelsége e hadjáratra késznek mutatkozik, ezért szükségesnek ítélte, hogy az említett Ferriol urat a Közel-Keletre küldje azzal a szándékkal, hogy de Castagnéres úr, aki Őfelsége követe a szultánnál, irányításával és vezetésével végrehajtsa mindazokat az utasításokat, amelyeket ő jelen instrukcióival számára ad." Ferriolnak meg kellett győznie a szultánt arról, hogy I. Lipót nem tud ellenállni „sem a francia király seregei, sem a török hadsereg erejének." 1697-ben a rijswijki béke aláírása tehermentesítette a császárt. A zentai vereség után a törökök arra kényszerültek, hogy 1699. január 26-án aláírják a karlócai békét. Ezt követte az oroszokkal kötött konstantinápolyi békeszerződés 1700 júliusában. Ezek után, a területileg és politikailag egyaránt meggyengült Török Birodalom következtésen visszautasította Ferriol ismételt felszólítását, hogy a Porta Franciaország oldalán újból hadba lépjen a császáriak ellen. LEVÉLTÁRI ADATOK I. FRANCIA NEMZETI LEVÉLTÁR (ARCHIVES NATIONALES) F - 75141 Paris Cedex 03, 60 rue des Francs-Bourgeois. A francia közlevéltárak legfontosabb intézménye a Francia Nemzeti Levéltár. Nevét a francia forradalom idején kapta, amikor a forradalom előtti időszak összes testületének vagyonát, benne az oklevelekkel és a régi intézmények levéltáraival, államosították. Ez az anyag és a konvent levéltára alkotják a Francia Nemzeti Levéltár történeti magját. A francia megyei levéltárak ennél szerényebb szerepet játszanak, de rendkívül értékes anyagot őriznek. A nagyobb városok, mint például Marseille, Lyon, Toulouse, Bordeaux, Reims önálló városi levéltárral rendelkeznek, gyakoriak azonban a városi konyv295