Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

BUDA EXPUGNATA Europa et Hungária 1683-1718 - TÖRTÉNETI BEVEZETŐ - 2. Bécstől Budáig

re szorítkoznak, mert a század második felében, a különböző régiókban ugyan eltérő mértékben, de a prosperitás biztos jelei tapasztalhatóak. Még így is kérdés azonban, hogy miként tudott Lengyelország, Csehország,

6 6 az osztrák örökös tartományok, a német fejedelemségek, nem utolsósorban a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség hadsereget, pénzt, élelmet és az évszázad háborúját ellátó munkát nyújtani.

6 7 Az eltérő fejlődésbeli sajátosságokat a centrum és a periféria fogalmaival leíró magyarázatok kérdésünket csak hangsúlyosabbá teszik. Éppen úgy, mint a nyugati és a középkelet-európai fejlődés minőségi különbségeit egyrészt mint hosszú, több évszázados fejleményt, másrészt mint a kereskedelmi utak áthelyeződése következtében lényegében Mohács évszázadával közel egyidejű következményt kimutató vizsgálatok. A térség társadalmát nemcsak a két évszázados török háborúk terhei sújtották, hanem a fejlődésbeli elmaradásból, „elkanyarodásból", a feudális rendi társadalmi szisztéma megmerevedéséből, a második jobbágyság rendszeréből, a klasszikus értelemben vett polgárság kis létszámából, általános szegénységéből ráháruló iszonyatos hátrányokkal is számolni kell.

6 8 Hogyan érthető, hogy az elmaradás, a léptékvesztés régióiban sikerül három évszázad közös európai szándékát megvalósítani. Miként sikerült megőrizni ezeknek a régióknak civilizációs, eszmei, kulturális egyneműségét, az európaiságnak azt a közösségét, amely különösen a török háború első felében teljesen nyilvánvaló a nyugati és a középkelet-európai világ között.

6 9 Végül vállalva a török háborúkra vonatkozó páratlan levéltári áttekintés kívánta végiggondolás kötelezettségét, számításba kell vennünk a 17-18. századi fejlődés jellegét értelmező újabb nézeteket is, amelyek a protoindusztrializáció, a feudalizmusból a kapitalizmusba áttérő hosszú átmeneti korszak jelenségeit vizsgálják. A részleteiben ma még sokat vitatott és számos vonatkozásban még újabb részletvizsgálatokat kívánó kutatások szerint a rurális ipar, a kézművesmunka, az iparral egybeszerveződő mezőgazdaság, a földesúri kezdetleges ipari létesítmények, a változatos vállalkozási formák, a koraújkori gazdaság felnevelői. Az újkori ipart előkészítő hosszútávú fejlemények között a legfontosabb az emberi munka készségeinek lassú átalakulása, a különböző tevékenységek egybeszerveződése, a társadalom-politika-gazdaság szerves együttmozgása. Közép-Európa keleti térségeinek országaiban a vesztfáliai békét követően különösen szembetűnőek az államszervezetben, az államgazdaságban, kormányzatban, hadszervezetben, gazdaságban megfigyelhető modernizációs törekvések. Brandenburg, a Szász Választófejedelemség és a Habsburg kormányzat egyazon évtizedben kezdi meg állandó hadseregének kiépítését és közel egyidőben fogalmazzák meg erre igényüket a magyar politikusok is. Megfigyelhetők kiugró teljesítmények, és látványos elszegényedések. Kialakulnak régióbeli eltérések, a fejlődésben előreugró területek és az elmaradottság vidékei.

70 A régi tervezetek és a korábbi szövetségi próbálkozások elsősorban földrajzi helyzete miatt számoltak a Habsburg birodalommal. 1683-ra a Habsburg birodalom gazdaságilag, diplomáciai súlyban, szervezőkészségben és hadi potenciálban egyaránt megtestesítette a török elleni nemzetközi szövetség összefogására képes hatalmat.

7 Bár központi kimutatásokkal a Lipót császár kormányzata a 17. században még nem rendelkezett, a birodalom egységes pénzgazdálkodása még csak terv, az újabb számítások alapján nyilvánvaló, hogy fél évszázad alatt jövedelmét megnégyszerezte.

72 Igaz, hogy a vámokból, bányajövedelmekből, a pénzverésből, a só és más monopóliumokból és a különböző adók28