Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

Szlovák Szocialista Köztársaság

Az iratok nyelve: latin, német és magyar. Az iratok tárgyilag, azon belül kronologikusan rendezettek. Levéltári segédlet: gépelt belső használatra szolgáló leltár; Balogh, Adam: Archív mariánskej provincie frantiskánov,Pozsony, 1972. III. POZSONY FŐVÁROS LEVÉLTÁRA (ARCHIV HLAVNÉHO MESTA SSR BRATISLAVY) CS-814 71 Bratislava, Primacialne nám. 2. Pozsony, a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosa a 16-18. században a Magyar Királyság fővárosa volt, országgyűlések színtere, több uralkodó székhelye, egyben egész NyugatMagyarország gazdasági központja. Bár jelentősége a 18. század második felében, majd különösen az 1848—1918 közötti években csökkent, ebben az időszakban is számos hivatal központja, fejlett ipari-kereskedelmi város. A koraközépkori előzményekre visszanyúló pozsonyi levéltár feudális anyagát a 19. század során Jakab Gürth, Rakovszky István, majd Batha János (1879-1917 között ) leltározta, rendezte és csoportosította. Ezen anyagok mellett a levéltár még számos nagyterjedelmű irategyüttest őriz, amelyek a város történetének bármely ága szempontjából igen nagyjelentőségűek. A legfontosabb levéltári anyagok a következők: A városi tanács levéltára: a) Középkori és újkori oklevelek és okiratok b) Tanácsi könyvek c) Iratok Egyéb városi fondok (iskola-és egészségügyi, vegyes katonai iratok stb.) Céhiratok Egyházi fondok és gyűjtemények Zenei és színházi gyűjtemények Hagyatékok Nemesi iratok Tervek és térképek Plakátok és kisnyomtatványok A levéltár iratállománya meghaladja a 3500 folyómétert, az anyag időhatára a 13. század közepétől (egyedi darabok a 11—12. századból) napjainkig terjed. . 194