Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének európai levéltári forrásai I. (Budapest, 1986)

Csehszlovák Szocialista Köztársaság

A cseh korona országainak viszonylag magas gazdasági fejlettsége is hozzájárult a török háborúk sikeréhez. A tartományok közreműködtek a sereg felszerelésében, ellátásában (muskéták, ágyúk, muníció, lőpor gyártásával) és a téli elszállásolásban. A segítségnyújtás néhány konkrét formáját tárják föl azok a források, amelyek egyes uradalmak hamuzsír- és salétrom gyártásáról és a hadsereg számára, illetve a magyar várakba történő szállításáról, a tüzérségnek bombákkal és vasgolyókkal való ellátásáról, az egyes ezredek élelmezéséről, a Magyarországon tartózkodó hadsereg fejadagjainak meghatározásáról, a csapatok egészségügyi helyzetéről és a katonai egységek téli beszállásolásáról, illetve az uradalmak ezzel kapcsolatos sérelmeiről szólnak. Az 1683-as török háború kitöréséhez vezető eseményekről (beleértve a petronelli ütközetet is), Bécs ostromáról és a szövetségesek Bécs mellett 1683. szeptember 12-én aratott jelentős győzelméről gazdag forrásanyag áll rendelkezésre. A szövetségesek a bécsi győzelmet nem használták ki azonnal, csak októberben került sor a párkányi csatára, majd Esztergom ostromára és elfoglalására. A következő évben is elkeseredett harcok folytak, de ezek a császáriak számára kevés sikert hoztak, különösen Buda 109 napos balszerencsés ostroma váltott ki nagy elkeseredést. Az 1685-ös hadjáratra vonatkozó dokumentumok az Esztergom melletti harcokról, az ott aratott augusztus 164 győzelemről, és a nagyfontosságú érsekújvári vár ostromáról és bevételéről szólnak. Számos forrás maradt fenn Kassa, Eperjes, Tokaj, Sárospatak és Ungvár elfoglalásáról. 1686 kiemelkedő eseménye Buda ostroma és szeptember 2-án történt elfoglalása volt. Ezzel a nagyjelentőségű eseménnyel kapcsolatban gazdag forrásanyag maradt fenn a cseh és morva levéltárakban. Buda felszabadítása mellett jól dokumentált még Belgrád ostroma és elfoglalása, majd 1690-ben bekövetkezett elvesztése. Ugyanígy Munkács, Székesfehérvár, Szigetvár és Kanizsa blokádja és kapitulációja, valamint Nagyvárad elfoglalása. Savoyai Jenő zentai győzelme, továbbá az 1716—1718-as háború eseményei. A hivatalos és magánlevelek jól megvilágítják a katonai események hátterét, a császári seregben, különösen a parancsnoki karban uralkodó viszonyokat, a katonai fegyelem kérdéseit, a sereg műszakilag igényesen előkészített átkeléseit a Dunán és a Száván, a szövetséges csapatok — a bajor, szász, brandenburgi, sőt az ír és dán egységek — részvételét. A Lotharingiai Károly, Badeni Lajos, Miksa Emánuel, Savoyai Jenő, Leopold Anton von Schlick és Johann von Sporck személyéhez mérhető hadvezérekkel kapcsolatban szintén maradt fenn fonásanyag. Gazdagon dokumentálhatók a cseh tartományok területén már 1683-ban megkezdődő 109