Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 9. (Budapest, 1988)

SZERKESZTŐI TÁJÉKOZTATÓ

6 sok után tartott 1945 november 28-i alakuló közgyűlésen viszont a szellemi és közéleti vezetői közül 10 tagot választottak: Ágoston Petemét, dr. Csorba Jánost, dr. Harrer Ferencet, dr. Hedri Endrét, Károlyi Mihályt, Kmetty Jánost, dr. Lukács Györgyöt, dr. Rassay Károlyt, dr. Szladits Károlyt, dr. Verebély Lászlót. 1945 október 7-én Budapesten és pestkörnyéken a Magyar Nemzeti Függetlenségi Font pártjai részvételével községi választásokat tartottak, mely hivatott volt megszüntetni az ideiglenesség állapotát. Az ennek nyomán megalakult törvényhatósági bizottság és képviselőtestületek 1949 végéig állottak fenn. Személyi összetételük az évek során változáson ment keresztül, egyes megválasztott tagok mandátuma különböző okokból (elhalálozás, elköltözés, pártja által való visszahívás, a mandátum közgyűlés általi megszüntetése stb.) megszűnt s helyükre a póttagok sorából kerültek új képviselők. A törvényhatósági bizottságnak illete a képviselőtestületeknek a választott tagok mellett hivatalból tagjai voltak a város vezető tisztviselői. A Budapesti Nemzeti Bizottság 1945 március 19-i ülésén a XXIII/7. —1945.—BNB. sz. határozat ezek körét a következőkben határozta meg: a polgármester, az alpolgármesterek, az árvaszéki elnök vagy helyettese, az ügyosztályvezetők, a tiszti főorvos vagy helyettese, a rendőrség budapesti főkapitánya, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnöke. A törvényhatósági bizottság 1945 június 20-án elfogadott ügyrendjében szereplő felsorolásban a tiszti főügyészt vagy helyettesét is ott találjuk. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 7460/1945. M.E. sz. rendelete e körbe sorolta a fővárosi statisztikai hivatal vezetőjét is. A törvényhatósági bizottsági tagok e körét tanácskozási és felszólalási jog illette meg. A 12.500/1948. Korm. rendelet alapján a kerületi elöljárókat is megillette e jog, s a belügyminiszter 171.784/1949 sz. alatt hozzájárult ahhoz is, hogy tanácskozási joggal a főlevéltáros és a főszámvevő is résztvegyen a közgyűlésen. A főváros törvényhatósági bizottsága tagjai sorából elnököt és elnökhelyetteseket választott. A városi képviselőtestületek elnöke a polgármester, a községi képviselőtestületeké a községi bíró volt. A községi képviselőtestületeknek hivatalból tagjai voltak az elöljáróság tagjai, akiket a pártok jelölése alapján — nem tagjai sorából — a képviselőtestület választott meg az ügyek operatív intézésére. E kislétszámú testületbe tartozott a községi bíró, a törvénybíró, a közgyám és néhány elöljáró. 1950 január 1-én az 1949. XXVI. t. c. alapján hét város és 16 község Budapest részévé lett, létrejött Nagybudapest. 1950 január 24-én a főváros törvényhatósági bizottsága, valamint a városi és községi képviselőtestületek által delegált tagokból megalakult a főváros képviseleti bizottsága. Kötetünk végén külön is közöljük a főváros törvényhatósági bizottságai, a városi és községi képviselőtestületek s az 1950-ben létrejött fővárosi képviseleti bizottság teljes névsorát. A névmutatóban az egyes személyek adatai közt azt is feltüntetjük, hogy az illető az ideiglenes vagy a választott testület tagja volt, s