Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 9. (Budapest, 1988)

E

E Eckhardt Sándor, dr. (Arad, 1890-1969), irodalomtörténész, nyelvész. 1945-ben az FKP, majd a DNP tagja, egy időben a NDP alelnöke. 1923-1958-ban a budapesti tudományegyetem francia nyelv és irodalom tanára. Hosszabb időn át a Szent István Akadémia, 1942-1949-ben a MTA tagja. A Magyar Filológiai Társaság alelnöke, 1936-1948-ban az Egyetemes Philológiai Közlöny szerkesztője volt. 1939-1944-ben a Magyar Szemle szerkesztője. Nevéhez fűződik az első nagy magyar-francia szótár kiadása, s a felszabadulás után kiadott nagyszótárak szerkesztése. 1945-1949-ben nemzet- illetve országgyűlési képviselő, a fővárosi th. biz. tagja. Eczetes Alajos 1. 59. o. Edelmann Rudolfné (Rezsőné) (Cinkota, 1914), segédmunkás. 1945-től az MKP (MDP) tagja. A felszabadulás után az MNDSZ sashalmi szervezete vezetőségi tagja. 1949-ben a sashalmi elöljáróság tagja. - Nyugdíjas. Égeni János (Datk, 1885-1959), MÁV alkalmazott. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után nyugdíjas MÁV főellenőr, a pestszentlőrinci vasutasok nyugdíjas szervezete titkára. 1945-1949-ben a pestszentlőrinci képviselőtestület tagja. Éger János-I. 59. o. Egger Lajos (Budapest, 1888-1971), kőszobrász. A 10-es évektől vett részt a munkásmozgalomban, az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az SZDP budai titkára, majd a II. ker. szervezet vezetőségi tagja. 1919-ben Tolna megye politikai biztosa, 1920-ban fegyházbüntetésre ítélték. Kiszabadulás után az SZDP II. ker. szervezetében volt elnök, titkár, pénztáros. 1922-től a szobrászok szakszervezete kőszobrász csoportja elnöke, 1927-1929-ben a szakszervezet alelnöke. 1929-ben a feketelistára került. 1944-ben a Magyar Front összekötője, az SZDP illegális R gárda vezetője. Á felszabadulás után az Elhagyott Javak Kormánybiztossága vezető munkatársa, majd a külügyminisztérium tanácsosa. 1945-ben a fővárosi ideiglenes th. biz. tagja. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Szabadság Érdemrend, Munka Érdemrend stb. Eglmayer Ede (Budapest, 1897), építész, iparművész. 1945-től az FKP, 1948-tól a MÉMOSZ tagja. Volt filmdíszlettervező, asztalosüzemi tervező, 1935-1948-ban üzemtulajdonos, majd állami vállalati építésztechnikus. A felszabadulás után a Pestszenterzsébeti Ipartestület asztalos szakosztálya elnöke. 1945-1949-ben a pestszenterzsébeti képviselőtestület tagja. -Nyugdíjas. Egresi (Elblinger) Antal (Erzsébetfalva, 1910-1980)-I. 59. o. Egressy János 1. 59. o. Egressy Kálmán (Debrecen, 1912-1952), műszerész. 1936-tól a KMP tagja, a felszabadulás után az MKP XI. ker. szervezete vezetőségi tagja. 1939-ben antifasiszta tevékenység miatt letartóztatták, 1942ben büntetőszázadba vitték. A felszabadulás után az MKP XI. ker. szervezete politikai munkatársa, 1947-től a Nehézipari Központ (később a KGM) főosztályvezetője. 1945-ben a fővárosi th. biz. tagja. Egri Arthur (Budapest, 1888-1971), kereskedősegéd. 1905-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, 1926-1948-ban az SZDP országos választmány tagja, a felszabadulás után a VII. ker. szervezet vezetőségi