Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 9. (Budapest, 1988)

P

165 Pfeifer országgyűlési képviselővé, majd rövide­sen elhagyta az országot. 1945-ben a fővárosi ideiglenes th. biz. tagja. Pfeifer M. László (Budapest, 1911), tisztvi­selő. 1945-től az MKP (MDP) tagja. A felszabadulás után Rákosszentmihály község adóhivatali tisztviselője. 1945-ben a rákosszentmihályi ideiglenes képviselő­testület tagja. -Ny. tanácsi előadó. Pfeiffer Zoltán, dr. (Budapest, 1900-1981), jogász. A felszabadulás után az FKP tagja, a párt Politikai Bizottsága tagja, 1947-ben az MFP tagja. A felszabadulás után igazságügyi államtitkár, nemzet-, illetve országgyűlési képviselő. 1947-ben az „Ellenzék" főszerkesztője. 1945­1947-ben a fővárosi th. biz. tagja. 1947­ben disszidált. PfiszterPál-I. 182. o. Philipp Rudolf (ma: Dés Mihály) (Buda­pest, 1918), tisztviselő. 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MKP (MDP) városházi szerveze­te vezetőségi tagja. A felszabadulás után a Közellátási Kormánybiztosság osztály­vezetője, majd fővárosi tanácsnok, a köz­munkaügyi, a közlekedési, az üzemgaz­dasági ü. o.-ok, majd a tervosztály veze­tője. - A Pénzintézeti Központ ny. igaz­gatója. - Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, Népköztársasági Érdem­rend, Szabadság Érdemrend stb. Piedl Kornél-I. 182. o. Pikler Emmi dr. (Bécs, 1902-1984), gyer­mekorvos, az orvostudományok kandi­dátusa. 1933-tól vett részt a munkásmoz­galomban, 1936-tól az KMP tagja, a fel­szabadulás előtt a KMP futár összekötő­je. A felszabadulás után a Rákosi Gyer­mekotthon, majd a Csecsemőotthonok Országos Módszertani Intézete igazgató főorvosa; az orvosszakszervezet KV tag­ja. 1945-től a fővárosi th. biz., 1950-ben a fővárosi képviseleti biz. tagja. - Szocialis­ta Hazáért Érdemrend, Szocialista Ma­gyarországért Érdemrend, Munka Ér­demrend stb. Piller Gyula -I. 183. o. Püler Gyuláné (Törökbecse, 1906-1983), kereskedelmi alkalmazott. 1926-1948­ban az SZDP tagja, a felszabadulás után a pestkörnyéki nőbizottság alelnöke, a nagybudapesti nőmozgalom vezetőségi tagja, az újpesti nőbizottság elnöke. A 30-as években a Gyermekbarát Egyesü­let KV tagja. 1945-1948-ban a Pest me­gyei ht. biz. és az újpesti képviselőtestület tagja. Pintér Ferenc (Nagycsákány, 1896-1973), tisztviselő. A felszabadulás után az MDP tagja. 1940-től számvevőségi főtanácsos, Újpest város számvevősége vezetője, majd a IV. ker. Tanács pénzügyi osztály­vezetője. Pintér Fülöp, dr. (Fiume, 1910), vaseszter­gályos, jogász. 1945-től az MKP tagja, a felszabadulás után a rákospalotai szerve­zet körzeti titkára, majd a fővárosi pénzü­gyigazgatósági szervezet titkára. A fel­szabadulás után miniszteri tanácsos, a fővárosi pénzügyigazgatóság osztályve­zetője. 1945-1948-ban a rákospalotai képviselőtestület tagja. - Nyugdíjas. Pintér Géza (Budapest, 1892-t), hites könyvvizsgáló. 1945-től az SZDP (MDP) tagja. A felszabadulás után pénzügyi, törvényszéki és minisztériumi könyv­szakértő; a HONSZ II. ker. szervezete elnöke. 1945-től a fővárosi th. biz., 1950­től a fővárosi képviseleti biz. tagja. Pintér György (Honestő, 1908-1983), férfi­szabó. 1945-től az FKP tagja, a felszaba­dulás után a XIII. ker. szervezet alelnö­ke. A felszabadulás után autóbuszkalauz. 1947-1948-ban a fővárosi th. biz. tagja. Pintér Imre (Perkáta, 1873-1956), postai alkalmazott. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után ny. postaaltiszt; a pestújhelyi elöljáróság tagja. Pintér Imre ­1. 183. o. Pintér István­1. 183. o. Pintér János (Budapest, 1884-1962), vas­esztergályos. 1904-től vett részt a mun­kásmozgalomban, az SZDP (MDP, MSZMP) tagja. Volt az SZDP választmá­nyi tagja, a vasutas szakszervezet vezető­ségi tagja, 1918-ban titkára. 1919-ben a Budapesti Forradalmi Törvényszék ta­nácselnöke, a MÁV igazgatósága tagja; ezért az ellenforradalmi rendszer idején

Next

/
Thumbnails
Contents