Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 9. (Budapest, 1988)

M

Muhari 146 marossziget, 1911), gyári munkás. 1932­től vesz részt a munkásmozgalomban, 1946-tól az MKP (MDP, MSZMP) tagja. A felszabadulás után az MNDSZ XIV., majd IX. ker. szervezete ügyvezetője. 1949-ben a IX. ker. NFB tagja. -Nyugdí­jas. - Munka Érdemérem. Muhari Mihály ­1. 158. o. Munár József­1. 158. o. Murai István (Perlak, 1889-1955), tanító. 1945-től az FKP tagja. 1922-től Rákosli­geten népiskolai tanító, a felszabadulás után általános iskolai igazgató; a rákosli­geti elöljáróság tagja. Murai István (Budapest, 1907-1974), min­takészítő. 1924-től vett részt a munkás­mozgalomban, 1935-től az SZDP, 1945­től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MKP kispesti szer­vezete elnöke. 1935-től a Hofherr Gyár műhelybizalmija. A felszabadulás előtt résztvett a VS mozgalomban. 1944-ben megszökött a hadseregből és illegalitás­ban dolgozott. A felszabadulás után a Hofherr Gyár ÜB alelnöke; 1945 végétől Kispest város népjóléti tanácsnoka, 1948­tól helyettes polgármestere; 1948 végétől a Budapesti PB Közigazgatási Osztálya vezetője; 1949-től követségi tanácsos, a magyar követség ügyvivője a francia, az olasz és a köztársasági spanyol kormány mellett. Halála előtt ny. nagykövet. ­Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Vörös Zászló Érdemrendje, Népköztár­sasági Érdemérem stb. Muraközy Jenő (Csáktornya. 1899-t), taní­tó. 1945-től az FKP tagja. A felszabadu­lás után általános iskolai igazgató. 1945­ben a pestszentlőrinci ideiglenes képvise­lőtestület tagja. Murin László, dr. (Nagykövesd, 1894­1963), orvos. 1945-től az SZDP (MDP) tagja. 1921-től Pesthidegkút községi or­vosa, MABI és Posta körzeti orvos. A felszabadulás után a pesthidegkúti képvi­selőtestület tagja. Muszka Imre (Komando, 1914), Kossuth­díjas vasesztergályos-segéd. A felszaba­dulás után az MDP tagja, a Csepel Művek PB tagja. 1940-1956-ban a Csepel Művek dolgozója, a felszabadulás után nevéhez fűződött a magyarországi gyorsmenetvá­gás megvalósítása. A felszabadulás után a Magyar Természettudományi Társulat elnökségi tagja, a Gépipari Tudományos Egyesület választmányi tagja, a „Meg­védjük a Békét" Mozgalom Országos Tanácsa tagja. 1950-ben a fővárosi képvi­seleti biz. tagja. 1956-tól külföldön él. Mutter Ferenc (Budafok, 1911-1978), fű­tésszerelő. 1945-től az FKP tagja. A fel­szabadulás után kisiparos, majd a Szere­lőipari Vállalat művezetője. 1946-1949­ben a budafoki képviselőtestület tagja. Halála előtt a Csőszerelőipari Vállalat üzemi főmérnöke. - Munka Érdemrend. Muzsik Pálné (Nemesszentandrás, 1907­1978), kereskedősegéd. 1945-től az SZDP tagja. A felszabadulás után bolti eladó. 1945-ben a békásmegyeri ideigle­nes képviselőtestület tagja. Müller Adolf (Budapest, 1897-t), tisztvise­lő. 1945-től az SZDP tagja. A felszabadu­lás után a Bányagyutacsgyár tisztviselője. 1948-ban a Nagytétényi NB tagja. Müller Károly-I. 159. o. Münnich Ferenc, dr. (Seregélyes, 1886­1967), jogász. 1917-től a KMP tagja. A szovjet vörös hadseregben zászlóalj, majd ezredparancsnok. 1919-ben a buda­pesti Vörös Őrség, majd a 6. hadosztály politikai megbízottja. A Tanácsköztársa­ság megdöntése után emigrált, 1923-tól a Szovjetunióban élt. A spanyol polgárhá­borúban a 12. nemzetközi brigád helyet­tes parancsnoka, majd a 15. spanyol had­osztály vezérkari főnöke, végül a 11. nemzetközi brigád parancsnoka. 1941-től a Vörös Hadseregben harcolt, később résztvett a moszkvai magyar rádió irányí­tásában. A felszabadulás után Pécs főis­pánja, 1946-1949-ben Budapest rendőr­főkapitánya, 1949-től helsinki, 1950-től szófiai követ. Halála előtt az MSZMP KB tagja, ny. államminiszter. - Szocialis­ta Hazáért Érdemrend, Kossuth Érdem­rend, Népköztársasági Érdemrend stb.

Next

/
Thumbnails
Contents