Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 II. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 9. (Budapest, 1988)

K

Kiss 112 Kiss Sándor (Győrsziget, 1900-1985) - I. 120. o. Kiss Sándor (Csorvás, 1905), ácssegéd. 1937-től vesz részt a munkásmozgalom­ban, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja. A felszabadulás után a famunkás szakszervezet sashalmi csoportja vezető­ségi tagja; a sashalmi képviselőtestület tagja. - Nyugdíjas. - Felszabadulási Jubi­leumi Emlékérem. Kiss Sándor (Vásárosnamény, 1918-1985), tanár, újságíró. 1945-1947-ben a FKP tagja, az Országos Intézőbizottság, majd a Politikai Bizottság tagja. A felszabadu­lás előtt részt vett a Márciusi Front mun­kájában, a későbbiekben a Szabad Élet ellenállási mozgalom s a Görgey zászlóalj megszervezésében. 1944 decemberében a nyilasok letartóztatták, innen 1945 ja­nuárjában megszökött. A felszabadulás után rövid ideig a MADISZ elnöke, majd a parasztszövetség igazgatója; nemzet­gyűlési képviselő; az- Országos Szabad­művelődési Tanács tagja. 1945-ben a fő­városi ideiglenes th. biz. tagja. 1947-ben mint a Magyar Közösség tagját letartóz­tatták és elitélték. 1956-ban disszidált. Kiss Vince (Budapest, 1903), tisztviselő. 1945-től az FKP tagja, a pestszentlőrinci szervezet vezetőségi tagja. A felszabadu­lás után Pestszentlőrinc városnál nyilván­tartó. 1945-ben a pestszentlőrinci képvi­selőtestület tagja. Kiss Vincéné (Budapest, 1902), tisztviselő. 1945-től az FKP tagja. 1945-ben a pest­szentlőrinci ideiglenes képviselőtestület tagja. Kiss Zoltán (Budapest, 1922), kereskedel­mi alkalmazott, tanár. 1938-tól az SZDP, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az MKP IX. ker. szervezete üzemszervezője, majd a MDP budapesti PB osztályvezető-helyettese. A felszabadulás előtt a KIMSZ VIIL ker. csoportjában dolgozott. 1950-től az Országos Béketanács titkára. 1949-ben a fővárosi th. biz. tagja. -A Magyar Vörös­kereszt ny. osztályvezető-helyettese. ­Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Érdemrend, Népköztársasági Érdem­rend stb. Kiss Zsigmond (Ditró, 1887-1965), MÁV alkalmazott. A felszabadulás után MÁV főellenőr. 1947-1949-ben a rákoscsabai elöljáróság tagja. Kleisz Ede (Budapest, 1881-t), grafikai munkás. A felszabadulás után a pest­szentimrei képviselőtestület tagja. Klemmay László (Budapest, 1919), vasesz­tergályossegéd. A felszabadulás után az FKP képviselője a békásmegyeri képvise­lőtestületben. Klenk Lajos (Alberti, 1890-1966), asztalos­segéd. 1908-tól vett részt a munkásmoz­galomban, 1918-tól az SZDP, 1945-től az MKP (MDP) tagja, a felszabadulás után az MKP pestszentimrei szervezete veze­tőségi tagja. 1919-ben vöröskatona. A felszabadulás előtt az SZDP kispesti szer­vezete és a famunkás szakszervezet kis­pesti csoportja vezetőségi tagja; a kispesti munkásdalkar tagja. A felszabadulás után a Siemens Művek dolgozója. 1946­1949-ben a pestszentimrei képviselőtes­tület tagja. Kiiment Mátyás (Békéscsaba, 1906), kő­művessegéd. 1922-től vesz részt a mun­kásmozgalomban, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja. A felszabadulás után építőipari művezető, majd főműve­zető, 1949-től a 43/2 építőipari vállalat igazgatója. 1945-ben a rákoskeresztúri ideiglenes képviselőtestület tagja. ­Nyugdíjas. - Munka Érdemérem. Kling József­1. 120. o. Kliss István (Budafok, 1902-1986) ­1. 120. o. Kliszek Pál (Gyula, 1896-1969), kőműves­segéd, BSZKRT alkalmazott. 1911-től vett részt a munkásmozgalomban, 1921­től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az SZDP újpesti szer­vezete ellenőrző bizottsága tagja. A fel­szabadulás előtt az SZDP újpesti szerve­zete vezetőségi tagja; a VHAOSZ társel­nöke, vezetőségi tagja, számvizsgáló bi­zottsági tagja, az újpesti csoport elnöke, illetve titkára. 1935-1949-ben az újpesti

Next

/
Thumbnails
Contents