Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

D

Dosztán 56 Dosztán Józsefné (Nyitra, 1899-1974), géphímző. A 30-as évektől az SZDP (MDP, MSZMP) tagja. 1948-ban a Rákosligeti NB és képviselőtestület tagja. Dózsa Tihamér (Budapest, 1919-1980), mérlegkészítő lakatos. 1936-tól vett részt a munkásmozgalomban, 1944-től a KMP tagja. 1936-tól az SZDP V. ker. ifjúsági szervezete vezetőségének a tagja, 1938-tól az OIB szervezője. A felszabadulás után pártmunkás. 1950-ben az MDP V. ker. szervezetének a PB-titkára, az V. ker. NFB, elnöke. Halála előtt nyugdíjas rendőrezredes, az MSZMP KEB társadalmi munkatársa. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, Vörös Csillag Érdemrend stb. Döbröntei Károly (Rákóczifalva, 1908), szövőmunkás. 1935-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1940-től az SZDP, 1944-től a KMP tagja. 1942-től a textiles-szakszervezet újpesti csoportjának az alelnöke, 1943-tól a KV tagja. 1942-ben internálták, majd a frontra küldték. 1944-ben tagja a KMP újpesti területi bizottságának, s részt vett az ellenállási mozgalomban. A felszabadulás után az újpesti pártvezetőség tagja, a textilesszakszervezet újpesti csoportjának a titkára. 1945-től a textiles-szakszervezet titkára, 1948-tól főtitkárhelyettese, 1949-től főtitkára s a SZOT elnökségi tagja. 1945-től a Textilmunkás c. lap szerkesztője, majd felelős szerkesztője, 1949-ben a Vörös Fonal c. lap felelős szerkesztője. 1945-ben az Újpesti NB és az ideiglenes képviselőtestület tagja. 1949ben fővárosi th. biz. tag, 1950-ben fővárosi képviseleti bizottsági tag. - A Magyar Pamutipar nyugdíjas igazgatója, a textiles-szakszervezet alelnöke. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, Szocialista Magyarországért Érdemrend stb. Döbröntei Károlyné, dr. (Újpest, 1913), vasmunkás, jogász. 1935-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1937-től az SZDP, 1944-től a KMP tagja. 1935-től az Egyesült Izzóban bizalmi, 1936-tól a vasasszakszervezet nőbizottságának a tagja. Részt vett a VS-munkában. 1944-ben a KMP újpesti területi bizottságának tagja, az ellenállási mozgalom részvevője. A felszabadulástól az MKP (MDP) KV póttagja, 1948-tól a Budapesti és az Újpesti PB tagja; nemzet-, illetve országgyűlési képviselő. 1945-től a Budapesti PB nő titkára, az MNDSZ vezetőségi tagja. 1945-1948-ban az újpesti képviselőtestület tagja, 1948 májustól Újpest polgármestere, 1950-ben a IV. ker. elöljárója, majd a Fővárosi Tanács osztályvezetője. 1949-től a Budapesti NFB tagja. - A Legfelsőbb Bíróság nyugdíjas bírája, a Magyar Nők Országos Tanácsának a tagja, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának a tagja stb. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Érdemrend, Szabadság Érdemrend stb. DöndőRudolf (Gomba, 1902-1971), BSZKRTkocsivezető. 1919-től vett részt a munkásmozgalomban, 1938-tól az SZDP (MDP, MSZMP) tagja. A 30-as évében az RG tagja. 1942-től a villamos alkalmazottak szakszervezete vezetőségének a tagja, a Baross-telepi csoport titkára. 1942-től részt vett a VSmunkában. A felszabadulás után az SZDP sashalmi szervezete vezetőségének a tagja, 1948-tól körzeti párttitkár, 1949-től az FVV üzemi párttitkára. 1948-ban a Sashalmi NB tagja, 1949-ben az NFB titkára, 1945-1949ben a képviselőtestület tagja, 1950-ben fővárosi képviseleti bizottsági tag. Halála előtt nyugdíjas üzemvezetöhelyettes. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Érdemrend, Tanácsköztársasági Emlékérem stb. Dörnyei Lajosné (Sümeg, 1908). 1949-ben az MNDSZ képviselője a Cinkotai NFB-ben. Drahos Lajos (Budafok, 1895), épület- és műlakatos. 1913-tól vesz részt a munkásmozgalomban, 1944-től a KMP tagja. 1915től a WM-ben és más üzemekben bizalmi. 1919-ben vöröskatona, utána feketelistára került. 1926-1938-ban a szakszervezet csepeli szervező bizottságának a tagja. 1938-ban letartóztatták és elítélték, majd Csepelről kitiltották. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban. A felszabadulás után az MKP KV póttagja, 1948-tól az MDP KV tagja. 1945-1949-ben az MKP (MDP) csepeli szervezete vezetőségének a tagja. A felszabadulástól 1945 őszéig, majd 1948-tól a WM ÜB elnöke, 1945 őszétől 1948 elejéig alelnöke. 1945-től nemzet-, illetve országgyűlési kép-