Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)
Sz
215 Szálai Szakács József (Sárvár, 1890-1969), hentessegéd. 1918-tól vett részt a munkásmozgalomban, 1936-tól az SZDP (MDP, MSZMP) tagja. 1918-ban a Közvágóhíd főbizalmija, 1919-ben vörösőr. A felszabadulás előtt a húsipari munkások szakszervezete vezetőségi tagja. A felszabadulás után trafikos. 1945-ben a Csáky-ligeti NB tagja. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Tanácsköztársasági Emlékérem stb. Szakái Ferenc (Budapest, 1890-1975), betűszedő. 1938-tól vett részt a munkásmozgalomban, 1945-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az SZDP I. ker. szervezete elnöke, majd az Állami Nyomda MDP-szervezete elnöke. A felszabadulást követően az Állami Nyomda igazgatója, majd főpénztárosa; az Állami Nyomda dolgozóinak közleményei felelős szerkesztője. 1945-ben az I. ker. NB tagja. Szakasits Árpád (Budapest, 1888-1965), kőfaragósegéd, újságíró. 1903-tól az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az SZDP főtitkára, az MDP elnöke. 1908-tól a MÉMOSZ vezetőségi tagja, az Építőmunkás szerkesztője, a Népszava munkatársa. Az SZDP angyalföldi szervezete titkára, 1910-től a fővárosi VB tagja. 1917-től a villamos alkalmazottak szakszervezete titkára s a Villamos c. lap szerkesztője. 1918-ban a Budapesti Munkástanács, 1919-ben a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács tagja, a belügyi népbiztosság osztályvezetője, a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagja. 1920-ban egyévi, 1922ben kétévi börtönre ítélték. 1925-től az SZDP vezetőségi tagja, 1927-1928-ban ügyvezető titkára, 1938-1942-ben főtitkára. 1925-1938-ban a MÉMOSZ alelnöke, majd elnöke. 1940-től a Népszava főszerkesztője, 1942-ben a Magyar Történelmi Emlékbizottság tagja. A német megszállás idején illegalitásban élt s a Magyar Front Intéző Bizottsága elnöke volt. A felszabadulás után a Népszava főszerkesztője, a MUOSZ elnöke; nemzet-, illetve országgyűlési képviselő. 19451948-ban miniszterelnök-helyettes, államminiszter, 1948-ban iparügyi miniszter, 19481949-ben köztársasági elnök, 1949-1950-ben az Elnöki Tanács elnöke. 1945-1949-ben a BNB elnöke, az ONB társelnöke, illetve ügyvezető elnöke, 1945-1948-ban a főváros th. biz. elnöke. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, 1956-ban rehabilitálták. Halála előtt az MSZMP KB tagja, az Elnöki Tanács tagja, az Országos Béketanács elnöke stb. - Népköztársasági Érdemrend, Kossuth Érdemrend, Munka Vörös Zászló Érdemrendje stb. Szakter Károly, dr. (Cegléd, 1892-1963), orvos. A felszabadulás után Sashalom község vezető orvosa; a katolikus egyháztanács elnöke. 1945 elején a Sashalmi NB, 19451949-ben a képviselőtestület tagja. Szálai András (Pécs, 1917-1949), vasesztergályos. 1932-től a KIMSZ, a 30-as évek közepétől a KMP tagja, a felszabadulás után az MKP IV. ker. szervezete vezetőségi tagja. 1933-ban letartóztatták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. 1935-től Budapesten a VS, a saj tóterjesztés, később az OIB munkájában vett részt. 1937-1939-ben külföldön élt. Hazatérve 1942-ben letartóztatták, majd munkatáborba vitték, 1943-ban két és fél évi fegyházra ítélték. 1944-ben gyógykezelésre szabadon engedték, illegalitásba ment, s részt vett a Szabad Nép szerkesztésében. A felszabadulás után az MKP IV. ker. szervezete közigazgatási megbízottja, majd az MKP KV ágit.-prop, osztálya munkatársa, 1947-től a káderosztály helyettes vezetője; nemzetgyűlési képviselő. 1945 elején a IV. ker. NB tagja. 1949-ben koholt vádak alapján halálra ítélték és kivégezték, 1955-ben rehabilitálták. - Szabadság Érdemrend, Kossuth Érdemrend. Szálai Ferenc, dr. (Pestszenterzsébet, 19001963), orvos. 1945-től az MKP (MDP) tagja, a felszabadulás után az MKP pestszenterzsébeti szervezete vezetőségi tagja. 1939-től a pestszenterzsébeti Tüdőgondozó Intézet főorvosa, a felszabadulás után vezetője. 1945 elején a Pestszenterzsébeti NB, 1945-1949ben a képviselőtestület tagja. - Munka Érdemrend. Szálai Irén (Schock Ottóné) (Márianosztra, 1922), gyári munkás. 1946-tól az MKP (MDP, MSZMP) tagja; Rákospalotán városi tisztviselő. 1947-ben a Rákospalotai NB