Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

O,Ö

Olt 172 szeti szövetségbeni szervezete titkára. 1946-tól a budai Munkásképző Szabadiskola vezetője, 1947-től a Bábfilm-Stúdió szervezője és rendezője, 1949-től az Iparművészeti Főiskola tanára. 1947-ben a XII. ker. NB tagja. - Az MSZBT elnökségi tagja. - Szocialista Magyarországért Érdemrend, Munka Érdemrend, Tanácsköztársasági Emlékérem stb. Olt Károly (Zágráb, 1904), tisztviselő. 1929től vesz részt a munkásmozgalomban, 1930tól a KMP tagja, a felszabadulás után az MKP IV. ker. szervezete titkára, 1946-tól az MKP (MDP) KV tagja. 1930-tól az egyetemi kommunista mozgalomban, 1934-től az ESZE-ben dolgozott, 1939-től részt vett a KMP újjászervezésében, 1944-ben az értelmiségi ellenállási mozgalom irányításában. Tevékenységéért bebörtönözték. A felszabadulás után nemzet-, illetve országgyűlési képviselő, 1949-ben az országgyűlés elnöke, majd az Elnöki Tanács titkára. 1945-1946ban a MABI elnöke, 1945-1947-ben a magánalkalmazottak szakszervezete alelnöke. 19471949-ben népjóléti, 1950-től pénzügyminiszter. 1945 elején a IV. ker. NB, 1945-1949ben a főváros th. biz. tagja, 1945-1947-ben alelnöke; 1950-ben a főváros képviseleti bizottsága tagja. - Az Állami Egyházügyi Hivatal nyugdíjas elnöke. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Népköztársasági Érdemrend, Munka Vörös Zászló Érdemrendje stb. Ölti Ferenc (Budapest, 1898-1952), műszerész. A 20-as évek elején az SZDP, 1945-től az MKP (MDP) tagja, az MKP rákospalotai szervezete vezetőségi tagja. 1919-ben vöröskatona. A felszabadulás után műszerész kisiparos, majd látszerész szövetkezeti tag. A felszabadulás után a rákospalotai ipartestület elnöke. 1945-1946-ban a Rákospalotai NB, 1945-ben az ideiglenes képviselőtestület tagja. Oltványi Imre, dr. (Bácsalmás, 1893-1963), jogász, művészettörténész. 1930-tól az FKP tagja, 1943-tól a polgári tagozat elnöke, 1945-1947-ben a párt Politikai Bizottsága tagja. A felszabadulás előtt a Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatója, az „Ars Hungarica" sorozat szerkesztője. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-1947-ben nemzetgyűlési képviselő. 1945 elején a Pénzintézeti Központ és az MNB megbízott vezetője, majd az MNB elnöke, közben egy ideig pénzügyminiszter, 1947-1948-ban svájci követ, 1949-ben a Magyar Nemzeti Múzeum elnöke, 1950-től a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. A felszabadulás után az Országos Gazdasági Tanács, a Magyar-Francia Társaság elnöke, a Fórum Club társelnöke, az MSZMT vezetőségi tagja, a Politika főszerkesztője stb. 1945-ben a BNB, 19451947-ben a főváros th. biz. tagja. - Népköztársasági Érdemrend. Omász István (Budapest, 1907), szerszámlakatos. 1932-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az SZDP Stieber Építési és Ipari Rt. üzemi szervezete elnöke. A felszabadulás előtt az SZDP albertfalvai szervezete vezetőségi tagja. A felszabadulás után főművezető, a Stieber Építési és Ipari Rt. ÜB elnöke. 1945-ben az Albertfalvai NB és az ideiglenes képviselőtestület tagja. Nyugdíjas építész szakmérnök. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Oprics József (Rákospalota, 1910), gépkocsivezető. 1945-től az FKP tagja. A felszabadulás után autófuvarozó, majd vendéglátóipari alkalmazott. 1948-ban a Pestújhelyi NB, 1945-1949-ben a képviselőtestület tagja. - Nyugdíjas. Oravecz György, dr. (?). 1945 elején a XIII. ker. NB tagja. Orbán Béla (Budapest, 1903-1974), kereskedő. A felszabadulás előtt a Nemzeti Radikális Párt titkára, 1945-től az FKP nagyválasztmánya tagja, a kereskedői szervezet ügyvezető elnöke, a IX. ker. szervezet ügyvezető alelnöke. A felszabadulás után a Boglya Szövetkezet ügyvezető igazgatója; a KOKSZ alelnöke. 1945-től a IX. ker. NB tagja, hosszabb időn át alelnöke; 1945-1949ben a főváros th. biz. tagja. Halála előtt a TANÉRT mintaterme vezetője. - Köztársasági Érdemérem. Orcsó Gyula (Kunszentmárton, 1887-1953), műszaki vállalkozó. 1945-től az FKP tagja, az V. ker. szervezet alelnöke, a kerületi iparostagozat elnöke. 1946-1948-ban az V. ker. NB, 1947-1949-ben a főváros th. biz. tagja.