Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

M

Malovetz 148 1927-től az SZDP, 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után a III. ker. szervezet vezetőségi tagja. 1941-ben internálták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. 1945-től az MKP III. ker. szer­vezete függetlenített munkatársa, 1946-tól BM-alkalmazott. 1945-1946-ban a III. ker. NB tagja. - Nyugdíjas BM-alkalmazott. ­Munka Érdemrend, Kiváló Szolgálatért Ér­demérem, Szolgálati Érdemérem stb. Malovetz Mihály (Murakeresztúr, 1888-1975), postatiszt. 1945-től az FKP tagja. A felsza­badulás után Rákosszentmihályon községi fogyasztási adóellenőr; a községi tűzoltó zenekar karmestere. 1947-ben a Rákosszent­mihályi NB tagja. Mályi Vilmos (Gyimesbükk, 1909), gép- és szerszámlakatos. 1927-től vesz részt a mun­kásmozgalomban, 1937-tŐl a KMP tagja, a felszabadulás után az MKP csepeli szer­vezete vezetőségi tagja. 1937-1939-ben a spa­nyolországi nemzetközi brigád harcosa, majd Franciaországba internálták. 1941-ben hazatért s Csepelen részt vett az illegális munkában, 1944-ben az antifasiszta ellen­állás megszervezésében. 1945-től az MKP csepeli szervezete függetlenített munkatársa, 1948-1949-ben a szabadkikötő személyzeti igazgatója, majd külügyi szolgálatba került. 1948-tól a Szabadságharcos Szövetség cse­peli szervezete alelnöke. 1947-1948-ban a Csepeli NB tagja, 1948-ban titkára, 1949­ben az NFB tagja. - A Csepel Vas- és Fém­művek Munkásmozgalmi és Gyártörténeti Múzeuma vezetője, az MSZMP Csepel Mű­vek PB tagja. - Szocialista Hazáért Érdem­rend, Szabadság Érdemrend, Munkás-Pa­raszt Hatalomért Emlékérem stb. Mandel Béláné (Pécs, 1902-1976), tisztviselő. 1934-től vett részt a munkásmozgalomban, 1935-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az SZDP Joint-szerve­zete vezetőségi tagja. A felszabadulás előtt tevékeny szerepet játszott az MTE munkájá­ban. A felszabadulás után a Joint dolgozója, majd az MDP V. ker. szervezete függetlení­tett munkatársa. 1945-1947-ben az V. ker. NB tagja és jegyzője. - Szocialista Hazáért Érdemrend stb. Mándi Péterné (ma: Pándi Ilona, dr.) (Szeged, 1911), tanár. 1931-től a KMP tagja. A fel­szabadulás előtt részt vett az SZDP munká­jában, a VS-mozgalomban stb. A felszabadu­lás után az MKP V., majd III. ker. szervezete függetlenített munkatársa, 1948-tól az MDP II. ker. PB titkára. 1948-ban a II. ker. NB, 1949-1950-ben az NFB elnöke, 1948-tól a főváros th. biz., 1950-ben a főváros kép­viseleti bizottsága tagja. - Az ELTE nyug­díjas tanszékvezető docense. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Szocialista Magyar­országért Érdemrend, Munka Érdemrend stb. Mangliár Gyula László (Budapest, 1922), mintakészítő. 1939-től vesz részt a munkás­mozgalomban, 1946-tól az SZDP (MDP, MSZMP) tagja. 1948-1949-ben a SZÍT X. ker. szervezete titkára, majd az MDP Vegy­ipari Gépgyári szervezete titkára. 1949-ben a X. ker. NFB tagja. - Az Öntödei Vállalat osztályvezetője. Marczelly Gusztáv, dr. (Máramarossziget, 1900-1970), jogász. 1924-től Pestszenterzsé­beten városi aljegyző, 1933-1945-ben adó­ügyi tanácsnok, majd a Lámpagyár dolgo­zója. 1945 elején a Pestszenterzsébeti NB tagja. Maresch László (Tiszaszalka, 1913), cukrász­segéd. 1934-től az SZDP (MDP, MSZMP) tagja, a felszabadulás után az SZDP II. ker. szervezete vezetőségi tagja, adminisztratív titkára. A 30-as évek közepétől az SZDP VI. ker. ifjúsági csoportja vezetőségi tagja, 1938­tól az SZDP VI. ker. szervezete vezetőségi tagja. 1947-1948-ban a Ház- és Tömbmeg­bízottak Testülete II. ker. szervezete titkára, 1949-től az építőipar dolgozója. 1946-1948­ban a II. ker.NB tagja.-Nyugdíjas.-Szocia­lista Hazáért Érdemrend, Felszabadulási Ju­bileumi Emlékérem. Marjai (Melichárek) Ferenc (Budapest, 1898­1961), vasmunkás. 1930-tól az SZDP, 1945­től az MKP (MDP, MSZMP) tagja, a fel­szabadulás után az MKP rákoscsabai szer­vezete vezetőségi tagja, 1948-tól a Fővárosi Anyaggazdálkodási Intézet MDP-szervezete titkára. 1919-ben vöröskatona. A 20-as évek elején elvégezte a Munkások Irodalmi és Művészeti Országos Szövetsége színész­képző iskoláját, 1926-tól a „Kohó" munkás-

Next

/
Thumbnails
Contents