Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

K

Kristóf 132 Kristóf Jánosné (Törtei, 1905), szőnyegszövő. 1945-től az SZDP tagja, a párt mátyásföldi szervezetének a vezetőségi tagja. 1945 elején a Mátyásföldi NB és az ideiglenes képviselőtestület tagja. - Nyugdíjas. Kristóf Károly (Tetétlen, 1885), fővárosi alkalmazott. 1924-től az SZDP, 1945-től az MKP (MDP) tagja, a felszabadulás után az MKP VIII. ker. szervezetének a vezetőségi tagja. A felszabadulás után a Fővárosi Temetkezési Intézet gazdasági felügyelője, ÜB-elnöke. 1945-ben a VIII. ker. NB tagja. Kristóf Károly (Budapest, 1894-1954), nőiszabó. 1945-től az FKP tagja, e párt IV. ker. szervezetének a titkára. A felszabadulás után kisiparos. 1946-1949-ben a IV. ker. NB tagja, 1947-1949-ben fővárosi th. biz. tag. Krizsán Ferenc (Nagytétény, 1886-1962), asztalossegéd. 1912-től vett részt a munkásmozgalomban, 1923-1950-ben az SZDP (MDP), 1956-tól az MSZMP tagja. A felszabadulás előtt az SZDP nagytétényi szervezetének a vezetőségi tagja, a famunkás-szakszervezet helyi csoportjának a vezetőségi tagja, a Nagytétényi Munkások Otthonépítő Szövetkezetének az elnöke. 1945-ben a Nagytétényi NB, 1945-1947-ben a községi elöljáróság tagja. Krizsán János (Kispest, 1920), műbútorasztalos-segéd. 1937-től a KMP tagja. A felszabadulás előtt a famunkás-szakszervezet kispesti csoportjának a vezetőségi tagja, illegális sajtóterjesztő. A felszabadulás után az MKP kispesti szervezetének a körzeti titkára, 1949től az MDP VIII. ker. szervezet PB tagja, 1950-ben titkára. 1950-ben a VIII. ker. NFB elnöke. - Nyugdíjas osztályvezető. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Érdemrend, Népköztársasági Érdemérem stb. Krizsán Sándor (Budapest, 1924), műszerészsegéd, tanár. 1945-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1946-1948-ban az NPP, 1962től az MSZMP tagja. 1941-től a Muharayegyüttes tagja. 1945-ben a MADISZ kulturális osztálya munkatársa, a kőbányai szervezet vezetőségi tagja; 1946-1947-ben a NISZ kulturális osztálya vezetője; 1948tól a MÁVAG-táncegyüttes vezetője. 1947ben a X. ker. NB tagja. - A vasasszakszervezet kulturális osztálya munkatársa. - Népköztársasági Érdemérem, Népköztársasági Sportérdemérem stb. Kruchió Ferenc (Budapest, 1922), péksegéd, épületállványozó. 1945-től az MKP (MDP, MSZMP) tagja. 1945-től rendőr, 1949-től a Bicskei Járási Rendőrkapitányság közrendvédelmi parancsnoka. A felszabadulás után a MADISZ budatétényi szervezete vezetőségi tagja. 1946-ban a Budatétényi NB tagja. - A Székesfehérvári VOLÁN 14. sz. Vállalat osztályvezetője, az MSZMP vállalati PB tagja. - Felszabadulási Jubileumi Emlékérem stb. Kruppa Rezső (Budapest, 1880-1960), vasöntő. 1904-től vett részt a munkásmozgalomban, 1908-1948-ban az SZDP tagja, a felszabadulás után a párt rákosszentmihályi szervezetének az elnöke. 1908-1909-ben Temesváron a vasasszakszervezet területi titkára, 1909-1944-ben Budapesten kerületi titkár, a vasasszakszervezet lapjának a szerkesztője, a Szocializmus, a Népszava munkatársa. 1945-1946-ban az OTI helyettes vezérigazgatója. 1946-tól az MSZMT rákosszentmihályi szervezetének a társelnöke. 19451948-ban a Rákosszentmihályi NB elnöke. Kruppa Rezső (Temesvár, 1909), magántisztviselő. 1925-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1926-1948-ban az SZDP tagja, 1945-ben a párt rákosszentmihályi szervezetének a titkára. 1945-1947-ben községi tisztviselő, 1947-1948-ban OTI-alkalmazott illetve az SZDP közigazgatási osztályának a munkatársa, 1949-1950-ben vállalati alkalmazott. A Rákosszentmihályi NB tagja. 1950ben internálták, később rehabilitálták. - Nyugdíjas vállalati árszakértő. Kruzslák Béla (Budapest, 1900-1970), vasesztergályos. 1917-től vett részt a munkásmozgalomban, 1923-tól az SZDP, 1925-től az MSZMP, 1927-től a KMP tagja. 1919ben vöröskatona. 1924-ben az SZDP angyalföldi körzeti szervezetének az elnöke, 1926ban az MSZMP XIII. ker. titkára, 1928-ban központi titkárhelyettes. 1932-1934-ben részt vett az ESZE munkájában s az Ellenzéki Munkás c. lap szerkesztő bizottsági tagja. Különböző üzemekben volt bizalmi illetve főbizalmi, több alkalommal emigrált külföldre; nyolc és fél évet töltött börtönben,