Budapesti közéleti névmutató 1945-1950 I. - Budapesti Főváros Levéltára Kiadványai. Levéltári dokumentáció 4. (Budapest, 1980)

K

Katits 112 badulás után a Wolfner gyári szervezet vezetőségi tagja. 1945-től a Wolfner gyárban raktárvezető; üzemi bizalmi, illetve főbizalmi. A felszabadulás után a bőrösszakszervezet újpesti csoportjának az alelnöke és könyvtárosa. 1949-ben a szakszervezet képviselője az Újpesti NFB-ben. - Nyugdíjas. Felszabadulási Jubileumi Emlékérem stb. Katits Péter (Baja, 1908-1970), kocsifényező és mázoló. 1945-1948-ban az SZDP tagja, 1945-ben a párt képviselője a Budatétényi NB-ben. Katona Antal (Budapest, 1900-1978), vasesztergályos. 1917-től vett részt a munkásmozgalomban, 1933-ban kilépett az SZDPből, 1941-től a KMP tagja. 1919-ben vöröskatona. A 20-as évektől a WM-ben bizalmi, majd főbizalmi. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalomban. A felszabadulás után az MKP csepeli és WM gyári szervezetének a vezetőségi tagja, a WM ÜB tagja, majd a vasasszakszervezet csepeli szervezetének a titkára. 1948-tól a WM vezérigazgatóhelyettese, majd a Posta vezérigazgatója. 1950-től országgyűlési képviselő. 1946-tól az MSZMT csepeli csoportjának a társelnöke, 1948-tól a Szabadságharcos Szövetség postás szervezetének az elnöke. 19471948-ban a Csepeli NB tagja, 1945-1948-ban képviselőtestületi, 1945-ben megyei th. biz. tag. Halála előtt nyugdíjas közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Népköztársasági Érdemrend stb. Katona István (Budapest, 1912), asztalossegéd, gépkocsivezető, mérnök. 1930-tól vesz részt a munkásmozgalomban, 1932-től az SZDP, 1945-től az MKP tagja. A felszabadulás után rendőrőrnagy. 1945 elején a X. ker. NB tagja. - Az Autóműszaki Kutatóintézet nyugdíjas mérnöke. - Munka Érdemrend, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem. Katona János (Vác, 1907), bőripari munkás. 1925-től vesz részt a munkásmozgalomban, 1934-től a KMP tagja. A budapesti cipészmunkások 1934-es sztrájkjának egyik szervezője és vezetője. A bőrösszakszervezet cipészmunkás szakosztályának egy időben titkára, majd elnöke, 1940-től a bőrösszakszervezet elnöke. 1942-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság tevékenységében s március 15-én a munkásság nevében ő koszorúzta meg a Petőfi szobrot. A felszabadulás után az MKP Budapesti PB tagja, a párt győri, majd VII. ker. szervezetének a vezetőségi tagja, a th. biz. kommunista csoportjának az elnökségi tagja; a bőrösszakszervezet főtitkára. 1945-ben GyőrMoson megye főispánja, majd Budapest alpolgármestere; 1947-ben szövetkezeti elnök, 1948-1949-ben a Pest vidéki Bőripari Központ vezérigazgatója, majd diplomata. 1949-ben a VII. ker. NFB titkára. - Nyugdíjas nagykövet. - Szocialista Hazáért Érdemrend, Munka Vörös Zászló Érdemrendje, Szabadság Érdemrend stb. Katona Jenő (Csata, 1898-1973), könyvelő. 1945-től az FKP tagja, egy ideig a sashalmi szervezet elnöke. 1946-1949-ben a Sashalmi NB, 1948-tól a megyei th. biz. tagja. Katona Jenő (Vámosmikola, 1905-1978), író, újságíró. A felszabadulás előtt a Korunk Szava és a Jelenkor c. folyóirat szerkesztője, a Magyar Nemzet c. lap főmunkatársa, a Magyar hitleristák c. könyv szerzője. 1942ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság tevékenységében, 1944-ben a nyilasok elhurcolták. A felszabadulás után az FKP Politikai Bizottságának a tagja, nemzet-, illetve országgyűlési képviselő, a th. frakció Intézőbizottságának a tagja; az Országos Szövetkezeti Hitelintézet alelnöke; a Hírlap, a Politika c. lapok főszerkesztője, illetve felelős szerkesztője, a Demokrácia c. lap főmunkatársa. 1949-től az Elnöki Tanács tagja. 1945-1946-ban a IV. ker. NB, 1949ben az NFB elnöke; 1945-1949-ben fővárosi th. biz., 1950-ben fővárosi képviseleti bizottsági tag. - Népköztársasági Érdemrend, Szabadság Érdemrend, Munka Érdemrend. KatonaMárton(Báránd, 1872-1956),BSZKRTalkalmazott. 1919-ben a KMP tagja, ezért az ellenforradalmi rendszer idején bebörtönözték. 1945-től az MKP (MDP) tagja. A felszabadulás után nyugdíjas BSZKRT-állomásvezető. 1945-ben a Mátyásföldi NB és képviselőtestület tagja. Katona Zoltán (?). 1945-1946-ban az MKP képviselője a Budai, majd a XII. ker. NB-ben.